A Balaton regénye

ebook

Szerző: Bodrossy Leo

Kiadó neve: Adamo Books

Oldalszám: 618

Méret: 9,75 MB

Kiadás éve: 2009

Állomány formátum: pdf

pdf ISBN: 978-963-8901-01-9

Ára: 4900 - Ft

Kosárba tesz Kosárba tesz Beleolvas

A  jégkorszakban  a  Balaton-vidéken  megfordult ősemberek életéről tanúskodó eddigi barlangi leletek és ásatások meglehetősen szegényesek és hézagosak, még a legjobban ismert lovasi és ságvári települések esetében  is. A kutatásokat végző  régészek  iparkodnak  a  tudomány megkövetelte  szigorú  tárgyilagossággal, a  leletek precíz  leírására  törekedni, a következtetések  levonásánál  is  mellőzve  a  fantáziát. Gáboriné  Csánk  Vera  „Az  ősember  Magyarországon" című könyvében így nyilatkozik erről: „... a kutatónak a nem szakmabeliekhez képest szinte semmi fantáziája sincs! Vagy ha mégis van, akkor a hibalehetőség  egyre  növekszik.  Csak  minél  egzaktabb vizsgálat, minél nagyobb pontosság, hideg agyú mérés. Azért olyan nehéz az ősember koráról, életéről szórakoztatóan - de hitelesen is - írni." Mégis megkockáztat  egy  fontos  következtetést:  „Az  ősembert teljesen indokolatlanul, jóval primitívebbnek képzeljük, mint amilyen volt, sőt, amilyen nem is volt."

A  ságvári  településhelyen már  az 1930-as  években folytak ásatások, de a teljes feltárásra csak az 50-es évek végén került sor. A lovasi ősemberi festékbányát 1951-ben  fedezték  fel. A Balaton-felvidék Lovas,  Csopak  és  Felsőörs  által közrezárt  háromszögében  nyitott murvabánya  területén  véletlenül  bukkantak a jégkorszaki Neander-völgyi ősemberek festékbányájára. Az ott talált ősemberi bányászszerszámokon túlmenően semmilyen egyéb feltárás vagy lelet nem szolgáltatott létükre utaló további támpontokat, arra vonatkozóan sem, hogy a környéken hol találhatott védett  tanyahelyet ez a vadásztörzs.Persze a közeli Tamás-hegyi Lóczy-barlang - mint ősemberi  tanyahely -  jobb híján megálmodott  feltevés, hiszen akár löszfalba vájt üregben is meghúzódhattak. Kessler Hubert, neves barlangkutatónk egy megjegyzése  kelthet  némi  reményt:  „...  a  barlangban  ugyan nincsenek őslénytani vagy ősrégészeti  szempontból értékes  leletek,  de..."  -  „Véleményünk  szerint még nem  ismerjük a barlang minden részét. A kutatások folytatásától még sok meglepetést várhatunk."
A festékbánya művelésének koráról is megoszlottak a vélemények. Az itt talált bányászeszközök túlnyomó része a paleontológusok véleménye szerint az óriás gím csontjából készült. Ez az állatfaj nálunk a Würm  1-2  hideghulláma  között  terjedt  el,  tehát 40-50 ezer évvel időszámításunk előtt. Utóbb azonban kitűnt, hogy e csont- és agancsmaradványok túlnyomó  része  a  jávorszarvastól  származik.  Ennek alapján a lovasi festékbánya kora i. e. 30 és 40 ezer év közé tehető. Még így is a legrégibb bányaművelőhely Európa földjén. Az ősemberek által kikotort bányagödrök térfogata  alapján  a  régészek megállapítása  szerint 24 köbméter  földfestéket  termeltek ki  innen. Merő  rejtély, hová  tűnt ez a hihetetlen mennyiségű földfesték, ha valóban ennyi volt? A jelek szerint pánikszerűen, bányászeszközeiket is elhagyva, végleg távoztak e környékről. Miért és hová?
A lovasi ősemberi festékbánya környékén emberi csontmaradványok mindeddig  nem  kerültek  elő. A bányaművelés kora, valamint az ott talált babérlevél alakú bőrkaparó alapján kétséget kizáróan Neander-völgyi embercsoport tevékenykedett ezen a vidéken.
A ságvári Likas-dombon a régészeti ásatások során  mindössze  két  kunyhószerű  építmény  nyomait tudták megtalálni: egy földbe mélyített - valamilyen oknál  fogva  leégett -  lakókunyhót, és egy nagyobb méretű, mongol  jurtára  emlékeztető  építményt.  Az 50x50 méter alapterületű táborhelyen talált 7 családi tűzhely  számából  következtetve  eredetileg  több  lakókunyhónak  kellett  itt  lennie,  s  a  csontmaradványok szerint az évek során e területen 1200 rénszarvas  esett  a  gravettik  zsákmányául. Hová  tűnhetett  a többi lakókunyhó? Talán az időszámításunk évszázadaiban ugyanitt megfordult,  tábort verő és erődítést építő  rómaiak vagy  talán  a  törökök  tüntették  el? A régészek megállapították, hogy a lakókunyhó kívülről égett le, belül nem volt tűzhely. A táborhelyen talált csontok zöme rénszarvasoktól származott, kisebb számban  lócsontok, elvétve hódcsontok  is előkerültek.  A  legnagyobb  fejtörést  egy  átfúrt  rénszarvas-agancs okozta: sátorkötél-feszítőként, vagy szíjpuhítónak használták? Esetleg a törzsfőnök botja volt? A  táborszerte  szétszórt  vörös  földfestékpor  és  a gyepvasércdarab  a megállapítás  szerint  talán  Balatonalmádi  vidékéről  származhatott.  A  kovakőből pattintott  bőrfejtő  szerszámok  között  egy  obszidiánszilánkot is találtak, ami újabb rejtélyt jelentett.

Ismertető:

Eötvös Károly száz évvel ezelőtt megjelent útirajza óta ez az első olyan kötet, amely a tájegységet teljes egészében mutatja be. A Balatonról szóló, ez idáig kiadott nagyszámú írásmű a tó és a táj egy-egy kiragadott részletét érinti és tárja föl, azonban a "magyar tenger" - a maga húszezer éves történelmével - sokkal több figyelmet érdemel ennél. A Balaton regénye kultúrtörténeti, tudományos ismeretterjesztő mű, amelyben hiteles adatokra épülő leírások kapcsolódnak az életképekhez és a szájhagyományhoz. A számos illusztráció mellett benne van mindaz, amiről a tó és környéke olvasmányos formában regélni képes.

olvasói vélemények
  • Még nem érkezett hozzászólás!

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

Mások ehhez vásárolták
Hasonló termékek

Copyright © 2009-2023 Adamo Books Kft.