A REJTÉLYES ELŐDÖK

ebook

Szerző: Nemere István

Kiadó neve: Adamo Books

Méret: 616 KB

Kiadás éve: 2013

Állomány formátum: epub, pdf, prc

epub ISBN: 978-615-5408-13-7

prc ISBN: 978-615-5408-14-4

pdf ISBN: 978-615-5408-12-0

prc Méret: 238 KB

pdf Méret: 404 KB

pdf Oldalszám: 54

Ára: 550 - Ft

Kosárba tesz Kosárba tesz Beleolvas

Sok mondában, legendában, mítoszban rengeteg olyan adatot találunk, amely túlnő az illető kor valóságán és annak fizikai-szellemi színvonalán, lehetőségein. Ahelyett, hogy legyintenénk rá, ki kell hámoznunk a valóságos magvat, azokat a tényeket, amelyek az idők során rárakódott kétségtelen fantáziálás alatt rejtőznek.

A másik: a mítoszokban leírtak dolgokat, amelyeket ötszáz, kétszáz vagy akár tíz évvel ezelőtt is lehetetlennek tartottunk - de egy azóta felfedezett találmány, új elmélet vagy gyakorlat, esetleg megismert tudományos (pl. régészeti) lelet a dolgot teljesen más megvilágításba helyezi, ettől kezdve már eszünkbe sem jut nevetni azon a mitológiai állításon, amelyet annakelőtte még ostobaságnak tartottunk. Hiszen a Minotaurusz- és a Labirintus-legenda (Minotaurusznak a Kréta szigetén egykor állítólag élt bika-istent hívták. A szörnyszülöttet apja, Mínosz krétai király az emberek szeme elől egy zegzugos folyosórendszerbe, Labirintusba záratta, a szerk.) is csak monda volt, az „ősi fantáziáló kedv terméke", amíg a tudósok mégis utána nem jártak és fel nem derítették az igazságot. Ma persze már nem beszélnek arról, hogy a Mínosz-történetet is valaha a „kollektív tudatlanság" és az „ősbutaság avagy mitológia" termékének nevezték. Soha nem szabadna elfelejtenünk, hogy Trója (ókori görög település Kis-Ázsia tengerpartján - ma Törökországban található, a szerk.) is legenda volt és a régiek színes képzelőerejének tulajdonították Homérosz (a legnagyobb ókori költő, az Iliász" és az „Odüsszeja" című eposzok szerzője, a szerk-) eposzának eseményeit. Nem győzzük elégszer hangsúlyozni Heinrich Schliemann jelentőségét és példája legyen figyelmeztetés a jövőre is. Az az ember, aki komolyan vett egy legendát (pedig nem is volt tudós, vagy éppen azért?), és bár kigúnyolták érte, a legenda alapján kora egyik legjelentősebb régészeti felfedezését tette - egyszer s mindenkorra bebizonyította, hogy hinni kell a „jelekben", a furcsa tárgyak és mondák igazában, hiszen azok előbb-utóbb elvezetnek bennünket a nagy felfedezésekhez. E könyvben lesz meg szó ilyen... mondákról.

Hogy a mitológiák nem kizárólag a képzelet szüleményei, azt éppen a vízözön bizonyítja. A Noé-legendát - tehát a természeti csapás elől menekülő és megmenekülő kis számú ember és állat történetét - gyakorlatilag az egész Földön ismerték évezredek óta, és sok primitiv nép regéli ma is. Szerintünk nem arról van szó, hogy a legenda mindenfelé elterjedt - hiszen az idők során e népek legtöbbje egymással semmifé1e kapcsolatban sem állt! - hanem arról, hogy az elgondolkoztató egyezéseknek a magyarázata: a vízözön-legenda megtörtént eseten alapul.

Azt, hogy a régészek mit neveznek vízözönnek, az olvasó megtudhatja a szakkönyvekből; erre most nem térünk ki. Minket sokkal jobban érdekelnek ezzel kapcsolatban más kérdések. Például az: mi volt a vízözön előtt..? A mondák egybehangzóan azt állítják, hogy akkor is léteztek emberek, mégpedig elég értelmesek lehettek, ha a katasztrófa hírére vízijárműveket tudtak építeni maguknak - kb. 11000 évvel ezelőtt... (Apropó: elgondolkozott már valaki azon, hogy a legendákban - Amerikától Óceániáig - az érintettek egy része minden esetben előre tudott a közelgő csapásró1? Ki közölte ezt velük...? Mert ugye, elvetjük azt az állítást, hogy egy-egy istenhez hasonló lény volt a figyelmeztető hírhozó? Talán régebbi időtől fogva nagy tudással rcndelkező emberek közöltek a többiekkel erről biztos adatokat?) A bibliai, babiloni, de még a grönlandi hagyományok is 7-10 vízözön előtti nemzetséget emlegetnek, amelyek a legendák szerint a Földön éltek. Igaz, nem említik, hogy azok valamilyen különösen magas rendű civilizációt hoztak volna létre.

A Gilgames-eposzban (a sumér nép nagy hőséről, Gigamesről szóló hősköltemény, i. e. 2000 körül keletkezett, a szerk.) is úgy szólnak a főhősről, hogy: „...tudott a titkokról és hírt hozott a nagy vízözön előtti dolgokról." Walesi kelta {Wales - ma Anglia nyugati vidéke, egykor kelta népek lakták, a szerk.) mondában említés tétetik bizonyos „tudományos szent iratokról", amiket a vízözön előttről sikerült átmenteni. Tehát - ha az állításban akár csak egy szemernyi igazság is volt - a régi tudásanyag már le volt fektetve írásban és az „átmentők" nyilván tudatában voltak azok fontosságának. Annál is inkább mert az efféle iratoknak a szinte teljesen meg-semmisült, lerombolt világban óriási jelentőségük lehetett az újjáépítés szempontjából.

Rengeteg máig fennmaradt legenda említ bizonyos „isteneket", vagyis nagy tudással és olykor megrendítő műszaki lehetőségekkel rendelkező egyéneket (vagy egyének ksebb csoportját), akik a régi korok embereit meglátogatták, beszéltek velük, „csodákat" tettek, különféle tevékenységet folytattak és igen gyakran értékes dolgokra tanították meg az ott élőket. Akadnak, akik ezekre az emberekre azt mondják: űrhajósok voltak, kik más viIágokból érkeztek ide. Ez a - különben szívet dobogtató és nagyon tetszetős - magyarázat sajnos nem ad választ arra a kérdésre, hogy akkor ezek a lények miért hasonlítottak tökéletesen a földi emberekre, nem csupán fizikailag, de pszichikailag is? Sok jel szól az „űrhajós változat" mellett, pl. a Biblia Ezékiel-részlete is. A kanadai indiánok regélnek „Dörgő Madárról" (Thunderbird), amely a régesrégi időkben az égből ereszkedett alá őseikhez, nevéhez hű zajok kíséretében... Mivel pontos dátumokra természetesen ritkán támaszkodhatunk, még azt a merész feltevést is megkockáztathatjuk, hogy az amerikai, ázsiai stb. népcsoportokat egykor felkereső „istenek"... egy és ugyanazon személy (vagy kis csoport) volt...? Az amerikai Kolumbusz-előtti népek legendái nagyon egyforma külsejűnek írják le azt az „istent". Paraquaytó1 Mexikóig az „isten" mindig kelet felől érkezett, fehér bőre és szakálla volt, temérdek pozitív dologra tanította meg a népeket, majd rejtélyes körülmények között eltűnt.

Az ember óhatatlanul arra gondol, hogy egykor a Földön legalább két különböző szintű civilizáció létezett egyidejűleg. Elég egy pillantást vetni a régről fennmaradt asszír képek egyik-másikára; az egyik ilyen rajzon például egy férfi karórát visel a bal csuklóján. Legalábbis a rajz teljesen úgy néz ki. Racionalista (ésszerű, a valóságon alapuló, a szerk.) szemléletünk tiltakozik ez ellen, hisz tudjuk, hogy ötezer évvel ezelőtt nem volt karóra. lgen ám, de ezt hittük az elektromos áramról is, aztán kiderült, hogy az már volt. De ne vágjunk a dolgok elébe.

A feltételezett két civilizáció között - földrajzi kiterjedésüket, statisztikai adataikat tekintve - óriási aránytalansag lehetett. A Föld minden vidékén létezett valamilyen, feltehetően igen primitív civilizáció - körülbelül olyan lehetett, amilyennek azokat a mai ásatások deduktív (nem közvetlen, hanem kíözvetett gondolkodás útján kiszámított, megfejtett, a szerk.) következtetései révén ismerjük. Ezenfelül viszont valahol - egy nagyon kis kiterjedésű ponton, talán egy városban vagy szigetállamban - bizonyos, ma még részt tisztázatlan okok miatt, különösen kedvező körülmények között - egy kis létszámú, tehetséges nép a Föld többi em-bercsoportját megelőzve, technikailag jóval fejlettebb civilizációt hozott létre. Ha ezt a feltételezést igaznak fogjuk fel, semmi lkadálya, hogy ebből levonjuk a kézenfekvő következtetéseket. Például azt, hogy ezek az emberek (akár természetes kíváncsiság, felfedező kedv vagy valamilyen ésszerű ok: pl. nyersanyagok felkutatása miatt) technikai eszközeik segítségével felkeresték a Föld különböző pontjait. Tudásuk még a vízözön előtt olyan szintet érhetett el, hogy képesek voltak a katasztrófát előre látni. Ők figyelmeztették hát a legendákbéli különféle Noé-kat és másokat..?

Ismertető:

A Rejtélyes elődök című, korábban már nagy sikert aratott esszé több tízezer évnyit hatol vissza az emberiség múltjába, hogy megmagyarázhatatlannak tűnő talányokra logikus, elfogadható válaszokat adhasson. Kik voltak az emberiség őskorának jótevői? Valóban földönkívülieknek köszönhetjük az ókori civilizációk látványos tudásanyagát? Nemere István esszéje izgalmas, helyenként meghökkentő információkkal és elméletekkel igyekszik alátámasztani a szerző állásfoglalását rejtélyes elődeink szerepéről az emberiség történelmében.

olvasói vélemények
  • Még nem érkezett hozzászólás!

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

Mások ehhez vásárolták
Hasonló termékek

Copyright © 2009 - 2017 Adamo Books Kft.

OTP Bank - Általános ügyféltájékoztató
Mielőtt távozna

Még nem regisztrált?

Tovább a regisztrációhoz