A földgömb hősei

ebook

Szerző: Petur László

Kiadó neve: Adamo Books

Oldalszám: 263

Méret: 4,6 MB

Kiadás éve: 2011

Állomány formátum: epub, pdf, prc

epub ISBN: 978-615-5184-15-4

prc ISBN: 978-615-5184-16-1

pdf ISBN: 978-615-5184-14-7

epub Méret: 4,6 MB

prc Méret: 4,7 MB

pdf Méret: 7 MB

pdf Oldalszám: 277

Ára: 700 - Ft -50% = 350 - Ft

Kosárba tesz Kosárba tesz Beleolvas

Természetesen az ókori Egyiptom is szerepelt a világ meghódításának, illetve felfedezésének tarka krónikájában. A vállalkozó szellemű Nekho fáraó indította el a Nílus egyik ágából a Vörös-tengerbe vezető vízi út építkezését. A régmúlt „Szuezi-csatorná"-ját Dareiosz Hüsztapszész, a perzsa hódító fejezte be i. e. a VI. században, s ezzel megteremtette a közvetlen tengeri összeköttetést Kelet és Nyugat között. (Egy babonás kalifa - csillagjósainak tanácsára - az i. sz. IX. században betemettette a nevezetes alkotást.) Hatsepszut királyné nyolc hajót küldött Punt országába (valószínűleg Núbiába) az istenek földjére, az aranypajzsú kígyók hazájába. Sírkamrájának falán képsorozat meséli el az expedíció történetét, amely kincsekkel és tömjénfákkal megrakodva tért vissza Egyiptomba. Olvashatunk arról is, hogy II. Ramszesz, a „dicső", fatáblákra vésette az ismert világ körvonalait.

Dél-Itália és Kisázsia partjait, szigeteit a fürge és élelmes görögök telepítették be gyarmataikkal. A perzsa nagyhatalommal vívott dicsőséges küzdelmeik után, makedóniai Nagy Sándor (Alexandrosz) (i. e. 336-323) tüneményes és rövid pályafutása során felnyitotta a keleti birodalmak és a mesés India kapuját a napnyugati népek előtt. A hódító a történelem egyik legizgalmasabb, szinte hihetetlen kalandjának hőse, egyben a legnagyobb felfedezők közé tartozik. Óriási, addig ismeretlen területet tárt fel, és azt a hellén világhoz, a görög kultúrához csatolta. A mesebeli India néhány esztendő alatt földrajzi valóságként kapcsolódott az emberlakta földhöz - az Oikumenéhez -, és kiterjesztette annak fogalmát. Alexandrosz tudósok, történetírók és művészek nagy csoportját vitte magával hadjáratára. (Szinte természetes, hiszen Arisztotelész, az ókor egyik legnagyobb gondolkodója nevelte.) Néhányan közülük, mint Nearchosz tengernagy, aki az Induson leereszkedett macedón flottillát vezényelte, maga is katona vagy éppen főtiszt volt. Ránk maradt beszámolóikat a szkeptikus utókor sokszor kételkedéssel forgatta, merő túlzásnak, dicsekvő képzelődésnek tartotta. Nem is csoda, mert egyik tisztelője, Oneszikritosz regényes héroszt faragott vezéréből. Indiában összehozta a „mezítelen filozófusok"-kal (nyilván a brahminokról volt szó), leírta káprázatos fényű lakodalmát a perzsa uralkodó lányával, és költött kalandok csillogó hálóját szőtte uralkodója köré. Még a középkori krónikáknak is kedvelt témája volt a hadvezér; csodás tettei, szörnyetegekkel, oroszlánokkal vívott harcai írásban és képben láthatók a pompás kezdőbetűkkel - iniciálékkal - díszített kódexek pergamen lapjain.

Vizsgáljunk meg egyet a kétes értékűnek ítélt alexandroszi históriák sorozatából. Üssük fel Arrianosznak (i. e. 95-180) híres Anabaszisz című művét ott, ahol a megvíhatatlan Aornosz sziklavár bevételéről beszél. A történetíró Lagosz fiának, Ptolemaiosznak feljegyzéseit vette jó forrásként alapul, aki maga is részt vett az ostromban. Nagy Sándor gyors előnyomulása során behatolt a Szvát völgyébe, és a megvert, menekülő „asszakénoik" üldözése közben került szembe a magas hegyekben, roppant nehéz terepen a Sziklával, a mély szakadékoktól védett Aornosszal, ahová az indusok bevették magukat.

„Délig hevesen dúlt a harc - meséli Arrianosz - (az Aornoszhoz vezető hágó leküzdéséről van szó), a barbárok erősen hajigálták és nyilazták a fölfelé kapaszkodó macedónokat, de ezek nem lankadtak, egyre újabb és újabb seregek követték egymást; amíg az elöl levőket pihenőre vonták vissza, a nyomukban következők harcoltak. Délután nagy nehézségek árán elfoglalták a hágót, és egyesültek Ptolemaiosz embereivel. (Őket egy rejtekúton küldte előre a hadvezér.) Az egyesült csapatok folytatták az előnyomulást a sziklafal felé, de ostromra nem kerülhetett sor (a szakadék miatt). Másnap hajnalban Nagy Sándor parancsot adott katonáinak, hogy minden ember vágjon magának száz karót. Amikor együtt volt a fa, a magaslatról, ahol táboroztak, elkezdte a gátépítést a Szikla felé, keresztül a szakadékon olyan pontig, ahonnan úgy gondolta, nyíllal és a hajító-gépek köveivel eléri a védőket... Ő maga ügyelt fel a munkára, és megkorbácsolta a tétleneket. Az indusok másnap megtámadták a gáton dolgozókat, de a macedón parittyavetők és hajítógépek olyan erővel ostromolták őket, hogy visszavonultak... A gátépítést három napig szakadatlanul folytatták. Negyednapra néhány elszánt macedón felkapaszkodott, és elfoglalt egy, a sziklával egy szintben levő kiszögellést. Nagy Sándor szüntelen munkával előretolta a gátat. Az indusokat rémületbe ejtette a hallatlan vakmerőség, és amikor látták, hogy már keresztül is törtek, gátjuk elérte a kiszögellést, lemondtak a további ellenállásról... Nagy Sándor ilyen módon urává lett a Sziklának, ami pedig magát Heraklészt - a mondabeli hőst - is megtorpantotta." (Anabaszisz: IV. Mc Crindle angol nyelvű fordítása nyomán.)

 

Ismertető:

A táguló horizont sokezer éves hőskölteménye örökké lebilincselő olvasmány marad. A földgömb hőseinek: a tudásra szomjas, fanatikus felfedezőknek, a nyughatatlan utazóknak vagy a vakmerő kalandoroknak életregénye, élményeik elragadó eredetisége elsüllyedt korok hatalmas körképét varázsolják elénk. Az értelem, az akaraterő és a bátorság megszemélyesítői ők: példájuk és szellemük ma is elevenen él. Történetüket, élményeiket ismerteti ez a könyv.

olvasói vélemények
  • Még nem érkezett hozzászólás!

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

Mások ehhez vásárolták
Hasonló termékek

Copyright © 2009 - 2019 Adamo Books Kft.

OTP Bank - Általános ügyféltájékoztató