A magyar művelődés századai

ebook

Szerző: Nemeskürty István - Liptay Katalin

Kiadó neve: Adamo Books

Oldalszám: 322

Méret: 695 KB

Kiadás éve: 2011

Állomány formátum: epub, pdf, prc

epub ISBN: 978-963-89175-1-5

prc ISBN: 978-963-89175-2-2

pdf ISBN: 978-963-89174-9-2

epub Méret: 695 KB

prc Méret: 771 KB

pdf Méret: 1,07 MB

pdf Oldalszám: 322

Ára: 600 - Ft

Kosárba tesz Kosárba tesz Beleolvas

Kovacsóczy Farkas, Erdély kancellárja 1584-ben Kolozsvárott kinyomtatott párbeszédes politikai elmélkedésében - De administratione Transsylvaniae dialogus; Párbeszéd Erdély igazgatásáról - beszélgető társával áttekinti a magyar történelmet, hogy a múltból a jelen is tanulhasson. Azért választotta a párbeszédes formát, hogy többféle gondolat, vélemény, nézet, szakismeret, tudásanyag érvényesülhessen.

„Mi hiányzott Magyarországnak? A gazdagság? Az erő? A név és a dicsőség fénye? A k bősége és a boldogság? Míg a Hunyadiak éltek, ügyeinknek ez volt állandó jellemzője. A nemzet fiai a köz üdvéért életük veszélyeztetésével is gyakran küzdöttek a legádázabb ellenségekkel" - mondja Kovacsóczy könyvében az egyik beszélgető, Philodacus. Ebulus pedig Arisztotelészt idézve így felel rá: „Bizonyos, hogy a hatás az októl függ... A hamis jót a kezdet, az igazi rosszat az idő múlása bizonyítja."

(Klaniczay Tibor szerk.: Janus Pannonius. Magyarországi humanisták. Bp., 1982. 1231-1233. Bónis György fordítása.)
Ezért vallattuk mi is ebben a rádióműsorban a magyar múltat, hogy az idő múlását tanúbizonyságul híva, megbeszélhessük: mi volt a jó és a rossz; hogyan éltek őseink; miképpen illeszkedett Magyarország hétszáz éven át az európai kultúrába?
Erasmus óta szokás, hogy az írók fontos kérdéseket párbeszédes formában tárnak olvasóik elé. A még harmincadik életévét be sem töltött Rotterdami Erasmus 1497-ben párizsi diákjai számára vetette papírra a Nyájas beszélgetéseinek - Colloqiua familiaria - első változatát, hogy aztán 1518-tól kezdve kiadások szakadatlan sora lásson belőle napvilágot. Erasmus hatott Kovacsóczyra is.

Napjainkban ez a beszélgető ismeretterjesztés kihalófélben van. Vannak ugyan viták, néha szenvedélyes és tüzes szellemi párviadalok, melyekben ellentétes nézetek ütköznek össze. Olyan erasmusi „nyájas beszélgetések" azonban, amelyekben a diskuráló felek egyetértve fejtik ki gondolataikat - ki-ki a maga szakismeretei alapján -, egyre inkább hiányoznak. Pedig ezek a „familiáris kollokviumok", ezek a nyájas beszélgetések kiválóan alkalmasak arra, hogy a tudomány legújabb eredményeinek a lényegét tömören közvetítsék, olyan mozaikká szerkesztve a magyar múlt képét, hogy e mozaikképben közhelynek ismert igazságok is új megvilágítást, értelmet, jelentőséget kaphatnak. Egyre szakosodóbb korunkban a különböző felismerések párhuzamosan élnek a tudósok viszonylag szűk köreiben, de felfedezéseik és megállapításaik nem mindig szivárognak át a társtudományokba. Ezért már azt is lelkesítő sikernek tekintjük, hogy tizenhárom tudós és öt előadóművész egyáltalán összefogott a magyar művelődés múltjának megbeszélésére.
A váltakozó párbeszédes forma, kérdések és feleletek egymásra következése nyomatékosító hitellel erősíti meg a hallgatóban és az olvasóban a külön-külön, egy-egy szakközleményben közzétett, s így óhatatlanul elszigetelődő felismerések igazát.
Amikor zenetudós, történetíró, irodalomkutató, műtörténész és régész egyazon mozzanatra hivatkozik más-más megvilágításban: új fényben ragyog fel hazánk történelmi múltja, elsősorban pedig a gyakran szürkévé homályosuló hétköznapok világa. Hangsúlyozzuk, hogy ez a hajdan oly eleven, napjainkban azonban kihalófélben lévő műforma: a „nyájas beszélgetés" nem azonos a vitával, korunknak ezzel a rádió és televízió által népszerűvé tett műfajával.

A cél itt most közös: nem egymás meggyőzésére, hanem sokkal inkább a hallgató és az olvasó hiteles tájékoztatására törekedtünk. Azt kívántuk hitelt érdemlően bizonyítani, hogy a magyarság ezer év óta - illetve a műsorunkban megbeszélt hétszáz esztendő során - Európa szellemi közepében élt és alkotott, részt véve minden lényeges folyamatban, megmozdulásban. Ezt néha tudományos újdonságnak számító, látszólagos apróságok is alátámasztják. A nemrégiben baleset következtében elhunyt Mezey László például, akinek ez a műsor utolsó nyilvános és tudományos szereplése, e műsorban fejtette ki azt a nézetét, hogy Gellért püspök Fontolgatása röviddel vértanúhalála előtt, 1046-ban keletkezett.

 

Ismertető:

Miképpen illeszkedett Magyarország hétszáz éven át az európai kultúrába? Ezt vizsgálta másfél évig jelentkező beszélgetéseiben- A magyar művelődés századai- című rádióműsor. A vizsgálódás széles körű volt: irodalom, zene, építkezés, iskola, a mindennapok kultúrája egyaránt tárgya volt 13 tudós "nyájas beszélgetéseinek" (Rotterdami Erasmus szavaival jellemezte a művelődéstörténeti sorozat kitalálója, Nemeskürty István is könyve műfaját! Így nemcsak a régi magyar irodalom alkotásai szemléltették kultúránk adott helyzetét, nemcsak a zene - amit a könyv természetesen nem tud hallhatóvá tenni -, hanem sok más is.

olvasói vélemények
  • Még nem érkezett hozzászólás!

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

Mások ehhez vásárolták
Hasonló termékek

Copyright © 2009 - 2019 Adamo Books Kft.

OTP Bank - Általános ügyféltájékoztató
Mielőtt távozna

Még nem regisztrált?

Tovább a regisztrációhoz