A medál

ebook

Szerző: Brátán Erzsébet

Kiadó neve: Publio

Oldalszám: 236

ISBN szám: 978-130-1326-59-4

Méret: 678 KB

Kiadás éve: 2013

Állomány formátum: epub, prc

prc Méret: 2,04 MB

Ára: 1000 - Ft

Kosárba tesz Kosárba tesz

Letölthető demo fájlok: pdf

Ismertető:

A misztikus dráma egy fejlődő lélek változatos, sokszínű utolsó életeinek bemutatásával a földi élet értelmére keresi a választ. Hősünknek abban a csodában lehet része, hogy visszatekinthet bárki, sőt önnön elmúlt életeibe is, belebújhat még egyszer, átélheti a nagy sorsfordulókat. Vajon megismerheti –e az Univerzum titkait? Vajon eljut-e oda, ahová mind vágyunk? A fejezetek önálló novellákként is megállják a helyüket. **** A híd János az ablakhoz lépett, onnan csodálta a hatalmas pelyhekben meseszépen szitáló havat, melynek látványától furcsa érzések kavarogtak a lelkében. Egyre jobban vágyódott vissza a természet lágy ölébe… - Nini, milyen szép nagy pelyhekben hull a hó! – kiáltott fel. – No hiszen, mekkora csoda ez télen! Nem láttál még havat? Mikor essen, ha nem most? – kontrázott a felesége futtában. – Csodálatos… - merengett tovább. – Nem értem, mi van veled mostanában… az utóbbi időben annyira megváltoztál… talán kezdesz leépülni, ez a korral jár? Az asszony fel-alá rohangált, hogy mindent előkészítsen az ünnepekre. – Ünneprontó vagy… - sóhajtott János. – Te meg úgy viselkedsz, mint egy taknyos kölyök! Nini, esik a hó! Jé, de érdekes, nincs jobb dolgod? Majd adok én neked munkát! Még, hogy esik… ellentétben veled, én nem örülök neki! – Miért, nem veszed észre, milyen gyönyörű? – Nincs időm most erre! – szaladt ki a konyhába. – Évek óta nem esett… sőt azért sopánkodtunk, mert mindig fekete karácsonyunk volt, most itt az idő, hogy újra átéljük az igazi ünnepet… a hóesés is ennek kedvez… - dünnyögte a férfi. János akkor figyelt fel arra, amire rég nem jutott ideje, a hasonló csodákat észre sem vette, úgy elment mellettük, mintha soha nem is léteztek volna. A fehér hópelyhek viszont most újra rádöbbentették, milyen gyönyörű a természet. „De hát hogy is figyeltem volna? Az életem már kora fiatalon felpörgött, küzdöttem, hogy mindenem meglegyen, az autó, a lakás, a család, a jó munkahely, minden, amit a társadalom elvár a tagjaitól. Igyekeztem megfelelni a szüleimnek, tanáraimnak, főnökeimnek, utána pedig a beosztottaimnak mutattam példát. Szerettem az élvonalban lobogni, élveztem, ha követnek, tisztelnek, vagy csodálnak. Ez még most is bejön…” – vigyorgott rajta. Közben teljesen elidegenedett, sőt, messzire eltávolodott az élet lényegétől, olyan értékek után rohant, melyek múlandóak, maga alá gyűrte az örökös hajtás, a törtetés, a hétköznapok egyhangú szürkesége. „Folyton ez az eszeveszett rohanás, az a rengeteg feladat, aminek sosem lesz vége! Mindig minden ugyanolyan, ugyanúgy… Valami nagy-nagy változás kellene… de nem csak az én életemben, hanem az egész világban… mert ugye egy fecske…” – jutott eszébe. A hópelyheket szemlélve gondolatai szárnyán messzire távolodott a valóságtól. Hirtelen kitágult a tér, megszűnt az idő, a gyomra tájékán furcsa belső bizsergést érzett, mint amikor történni fog valami, ellenállhatatlan vágy kerítette hatalmába a hópelyhek érintésére. Már nem látott, nem hallott, egyedül az érdekelte, milyen lenne újra a hóesésben bandukolni. Úgy döntött, tesz egy sétát a kora délutáni szürkületben. „Imádom, mikor puha pelyhekben hull a friss hó, emlékeztet gyermekkorom karácsonyaira, mikor vidéken éltem, felhőtlen boldogságban… Óh, de szép idők voltak azok! Hová lettek az elmúlt évtizedek? A falusi hóesés, a meghitt karácsonyesték… Olyankor egy hatökrös szekér sem tarthatott volna benn minket, nemhogy szülői parancs. Mennyire élveztük a barátaimmal, a testvéreimmel… fenyődíszítés előtt egy jó kis hó csata, nem volt ennyi fölösleges protokoll! Ma meg? Középkorúként a hatodikról szemlélhetem a hóesést, sokszor azt sem tudom, milyen évszak van, mert épphogy kilépek az ajtón, máris bevágódom az autóba és villámgyorsan vezetek a melóhelyre. Ott aztán… egész nap ki sem látszom a sok tennivalóból! Hová lett a természet lágy öle? Mi vár még itt rám? Jobb lenne, ha vége szakadna… mit érdekel engem ez a világ… hajaj… mit nem adnék, ha gondtalanul szárnyalhatnék a szélben, mint a csodálatos hópihék!”

olvasói vélemények
  • Még nem érkezett hozzászólás!

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

Mások ehhez vásárolták
Hasonló termékek

Copyright © 2009 - 2018 Adamo Books Kft.

OTP Bank - Általános ügyféltájékoztató
Mielőtt távozna

Még nem regisztrált?

Tovább a regisztrációhoz