A pedagógiai gyakorlat pszichológiája - Nevelés és értékkutatás

4. AZ INTERPERSZONÁLIS ÉRTÉKEK A TÁRSAS VISZONYLATOKBAN

4.1 A Gordon - féle interperszonális értékek

A legkülönbözőbb pályákon, amelyekre a vizsgálatban résztvevő fiataljaink készülnek, a sikerélmény, a beválás, az elvárásoknak való megfelelés legfőbb hordozója az interperszonális kapcsolatok rendszere (Helembai, 1989), s ezért a pályaidentifikáció alakulása szempontjából igen fontos a kapcsolatok alapjául szolgáló személyiségben rejlő feltételek, speciális személyiségtulajdonságok fejlődése és fejlesztése. Ezért fontos az értékrendek feltárása a szakképzés időszakában, nem utolsósorban a nevelési folyamat finomítása érdekében. Ebből a szempontból jelentős a foglalkozási szerep kialakulásának folyamata, a különböző szocializációs mechanizmusok és színterek hatása, amelyek a pályaazonosságtudatot hordozó személyiségtényezőket jelentősen módosítják. A pályakörök kapcsolatrendszerében a szereppartnerek között döntően az interakciók, illetve azok folyamatai működnek. Ezek minősége a tanulók korábbi szocializációs tapasztalatain nyugszanak, s a tanulás során folyamatosan és állandóan változnak.

A különböző interakciós helyzetek megfelelő értelmezése és feldolgozása szempontjából így döntő szerep jut:
- a meglévő szakmai ismereteknek,
- az információfeldolgozás minőségének,
- a megértő, elfogadó magatartásnak,
- a szereppartnerhez való empátiás magatartásnak.
A fentiekből jól kitűnik, hogy a tanulók képesség- és személyiségtulajdonságainak megismerése, feltárása, ismerete nélkül a pályaszocializációs folyamat tudatos irányítása nem hozhat eredményt.

A mai nevelő-oktató gyakorlatból csaknem teljesen hiányoznak a személyiségfejlesztő programok, amelyek segíthetnék a tanulókat a váratlan és differenciált helyzetek értelmezésében, az interperszonális kapcsolatok irányításában, a pályaválasztásban, valamint önismeretük formálásában. E korban domináns értékként már jelen van a megértést, bátorítást váró támogatás, az alkalmazkodás, de nem téveszthetjük szem elől az önálló döntések jogosultságát sem. Fontosnak tartják a környezet elismerését, az empátiát, de jelentkezik már a kitűnni vágyás igénye is.

Egyre inkább megfogalmazódik az az igény, hogy a pályaszocializációs folyamat intézményes feltételeit, a hozzátartozó szemlélettel együtt optimalizálni kell, s ezáltal a társadalomba való bevezetés folyamata tudatosabbá, hatékonyabbá, életszerűbbé válhat. Gordon szerint az emberi személyiség alapvetően három módon határolható be:
1. amit az adott személy egy konkrét helyzetben tesz, vagyis jellemző vonásai révén a viselkedése tipizálható,
2. alapvető motivációs karakterisztikája révén, valamint
3. a személy értékrendszere alapján.

A szerző az ember viselkedését jelentős mértékben meghatározó értékrendszer feltárására törekszik, hiszen a személyiség közvetlen döntését, életcélját tudatosan vagy a tudat alatt értékrendszere befolyásolja.

Önmegvalósítása döntően attól függ, hogy értékrendszere milyen mértékben juthat kifejezésre a köznapi gyakorlatban. Ha egy személynél túlnyomó többségben összeférhetetlen, azaz inkompatibilis értékek vannak jelen, vagy netán konfliktusa keletkezik más személy értékeivel, úgy az jelentős mértékben befolyásolja(-hatja) személyes hatékonyságát, beállítottságát, egész életvitelét.