Fényes szellők

ebook

Szerző: Bernáth József

Kiadó neve: Virágmandula Kft.

Méret: 2,89 MB

Kiadás éve: 2011

Állomány formátum: epub, pdf

epub ISBN: 978-615-5181-15-3

pdf ISBN: 978-615-5181-16-0

pdf Méret: 2,31 MB

pdf Oldalszám: 93

Ára: 700 - Ft

Kosárba tesz Kosárba tesz Beleolvas

A kollégiumnak felszabadulásig tartó történetében két szakasz különböztethető meg:

A Győrffy-kollégium gyökerei a 30-as évekig nyúlnak vissza, és a legkülönbözőbb forrásokból táplálkoznak. A magyar szociográfiai mozgalom, Szabó Dezső népi romantikája, a Márciusi Front parasztpolitikai programja, az 1938-ban Győrffy Istvánnal szervezett néprajzi tanszék, az intézményes táj- és népkutató intézet munkája, az újabb magyar irodalmi népiesség, a fejlődésnek induló népfőiskolai mozgalom, a népi írók révén fejlődő irodalom és publicisztikai tábor, a Szabad Szó heti lap köre és sok hasonló akció az akkori egyetemi ifjúság legjobbjait mozgatta meg, és új színt vitt a diákság életébe.

A kollégiumi pártfogó testület tagjainak többsége „romantikus parasztmítosszal” vette körül a Bolyai-, majd a Győrffy kollégiumot, de állást foglalt a munkás-paraszt szövetség mellett. A Győrffy-kollégium tagjai illegális kollégiumi szemináriumokon fokozatosan megismerték s magukévá tették a marxizmus-leninizmus alapvető tanításait. A győrffysták kezében 1938/39-ben már ott volt a Bolsevik Párt története. Nemcsak kapcsolatuk volt az illegális mozgalommal, hanem közülük sokan tagjai, vezetői az illegális pártnak. Így Révai József, a fedőnevén Vörös Sándor, Somogyi Miklós, Hegedűs András. Gyenes Antal felső kapcsolata egy Kirgiz nevű elvtárs volt, aki nem más, mint Rajk László. Ha voltak is közöttük parasztromantikusok, nem ez jellemezte őket, hisz „... az adatok meggyőzően bizonyítják, hogy a Győrffy-kollégiumban lakó egyetemi hallgatók legnagyobb része tagja a kommunista mozgalomnak".

1942-ben, a Magyar Front létrejöttével világosabban rendeződnek a sorok. A jobboldali diákpolitikával, az egyre erősödő fasiszta veszéllyel szemben 1942 őszén új autonómiát dolgoznak ki a Győrffy-kollégium számára. Voltaképpen ezzel kezdődött a kollégium második korszaka. A vezetőségnek szinte valamennyi tagja: dr. Kardos László, Gyenes Antal, Hegedűs András, Tőkés Ottó, Szűcs Ferenc mint az illegális Kommunista Párt (Béke Párt) aktívái dolgoztak az antifasiszta mozgalom élvonalában. Ott voltak a különböző tüntetések, az 1942. március 15-i tüntetés megszervezői között is...

Ismertető:

A Fényes szellők című kismonográfia az 1946 nyarától fokozatosan megszaporodó népi kollégiumok létrejöttének, belső világának, nemzedékteremtő működésének, majd felszámolásának rövid történetét kínálja az Olvasónak. Mivel a kis kötet több évtizede látott napvilágot, és azóta egy sor kiváló, nagyértékű forrásokat tartalmazó dokumentum-összeállítás, pár esztendővel ezelőtt pedig egy roppant alapossággal és élvezetesen megírt nagymonográfia is megjelent, jogos lehet a kérdés: mi indokolja a Fényes szellők digitális közzétételét?

Először is az a körülmény, hogy a NÉKOSZ-t a likvidálása utáni két évtizedben csaknem a teljes elhallgatás jellemezte. A Fényes szellők – ismereteim szerint – az első próbálkozás a mozgalomra kent politikai vádak cáfolatára. Persze régóta tudom: a legjobb szándék és igyekezet mellett is csak a felszínt karcolgatta. Mindazonáltal az első lépcsőfok a nyilvánosság előtti gondolkodás és a tiszta, teljes(ebb) kép megalkotása felé vezető úton.

Másodszor. Gyakran tapasztalni, hogy az 1948/49 utáni évtizedeket en bloc egybemossák, mellőzve lényeges differenciákat. Idevágó példa. Rákosi uralma idején a kultúrpolitika eligazító kategóriája a támogatás és a tiltás volt. Ezzel szemben a Kádár-érában egy sokatmondó elemmel bővült a sor: a támogatás és a tiltás közé beemelték a tűrést. Ilyen – tűrt kiadvány – lehetett 1970-ben a szóbanforgó kötet, és később méginkább eltűrtek a hegemón hatalomgyakorlás közepette kritikus hangokat, így a NÉKOSZ-tematikában, és aztán sok egyebet is. Ilyen volt az én írásom – engedéllyel, állami cég által kinyomtatva, mégis – tűrt kategóriában. Ezt a helyzetet is érzékelheti az Olvasó, ha megismeri szerény munkámat, s annak történetét az utó- és kiegészítő fejezetben.

Harmadszor. A népi kollégiumi elméleti és gyakorlati konstrukció – nyugodtan állítható: pedagógiai kincsesbánya. Ma már minden lehetőség (hozzáférhető források, emlékezések, feldolgozások) rendelkezésre áll, hogy a jelenben küszködő pedagógus e hagyományokból is merítsen. De az is nyilvánvaló – különösen Kardos Lászlónak és Pataki Ferencnek köszönhetően –, hogy a népi kollégiumi mozgalom nem csupán szűken vett iskolai, tanügyi pedagógiát képvisel, hanem tágabb társadalompedagógiai szemléletet és gyakorlatot is, középpontjában az értelmiségneveléssel. Ezért a téma alapos áttekintése – a Fényes szellőktől kezdve a testes dokumentumköteteken át Pataki Ferenc nagymonográfiájáig – nemcsak a köz- és felsőoktatásban, hanem a közélet egyéb területein is haszonnal járhat.

És még valami. Véletlen egybeesés, de azért szót érdemel. A fenti sorok rögzítésének napján (2011. július 7.) vetíti a Filmmúzeum aTegnapelőtt című játékfilmet. Karinthy Ferenc könyvéből Bacsó Péter rendezett méltatlanul elhanyagolt remekművet 1982-ben. Az Igó Éva által emlékezetesen alakított, zárdából kicsapott apácanövendék társakra lel a népi kollégistákban, aki velük együtt éli át a mozgalom megrendítő stációit: az eufórikus indulást, a lehangoló megtorpanást, végül a szomorú és drámai összeomlást. A személyes élményekkel rendelkező Bacsó filmjében tökéletes összhangban kínálja az élményt: a művészi színvonalat és a történeti hűséget.
 

olvasói vélemények
  • Még nem érkezett hozzászólás!

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

Hasonló termékek

Copyright © 2009 - 2017 Adamo Books Kft.

OTP Bank - Általános ügyféltájékoztató