Lángoló rácsok

ebook

Szerző: Nemere István

Kiadó neve: Adamo Books

Méret: 728 KB

Kiadás éve: 2011

Állomány formátum: epub, pdf, prc

epub ISBN: 978-615-5151-81-1

prc ISBN: 978-615-5151-82-8

pdf ISBN: 978-615-5151-80-4

prc Méret: 634 KB

pdf Méret: 797 KB

pdf Oldalszám: 195

Ára: 900 - Ft

Kosárba tesz Kosárba tesz Beleolvas

Szerda


A zöld autó utasa óvatosan fékezett a kanyar előtt. A börtön őrtornyai kibukkantak a fák fölött. A műút lejtősen vezetett a városkába. Felcsillant a folyó is, keskeny ezüstszalag. A nap felhőkkel küszködött, a nyári árnyékok el-eltűntek, majd meg-jelentek újra.
A börtön felé vezető út elkerülte a várost. A vöröstéglás régi erődítmény és egy kastély tornya balra maradt az autó mellett; az elágazásnál Wollin jobbra fordult, mintegy engedelmeskedve az útszéli tábla feliratának:


AKKER BÜNTETÉSVÉGREHAJTÓ INTÉZET 2 KM


A műút egyik oldalán keskeny patak vitte vizét lustán a folyó felé, a másik oldalon kis ligetek váltakoztak kertekkel. A távolban magányos házak álltak. Némelyik farmnak látszott. Wollin csak felületesen nézett végig rajtuk, fékezett és önkéntelenül megtapogatta nyakkendőjét. Egyenesen áll-e…? Mindig sokat adott az öltözködésre és ha csak tehette, civil ruhát viselt. Nem szerette az uniformist, sem régebben, sem most. Negyvenhat éves koráig az olajzöld, idegen illatú ruha talán ha háromszor volt rajta. Általában csak a minisztérium fogadásain viselte, sokévenként egyszer. Wollin számára a vállparoli aranycsíkjainak, a feszes megszólításnak és testtartásnak semmi jelentősége nem volt. Rangkórságban sohasem szenvedett, nyugtázta most elégedetten.
A börtöntől néhány száz méterre eltűntek a fák, itt-ott időtől feketült csonkok álltak ki a földből. A mezőt gaz verte fel. Igen, jutott Wollin eszébe, ez az előírás az 1-es fokozatú intézetek esetében. „A külső oldalon az őrfaltól kétszáz méterre nem lehet szökést megkönnyítő tereptárgy.”
A férfi még egyszer belenézett a kis visszapillantó tükörbe. Sohasem volt képes önmagát mások szemével nézni, mintegy „kívülről” látni. Szőkésbarna haj, magas homlok, erős orr és áll. Kezdődő ráncok a szemek sarkában, az orr mellett. Száznyolcvanas termet, de nem túl széles váll. Fiatal korában sportolt, de – mint általában – ezt sem vitte túlzásba. „Milyen benyomást keltek majd? Az első perc, az első benyomás a legfontosabb” – futott át agyán a gondolat. Nem ez lesz az első ilyen beosztása, de a felelősség súlya még soha nem volt ekkora, mint most. Nyomasztó volt a holnap reggelre gondolnia.
A műút elkeskenyedett és a fal mellé kanyarodott. A sarkon legalább tizenöt méter magas, keskeny őrtorony állt; Wollin jól látta az átlátszó üvegfal mögött álldogáló két fegyveres alakot. „Előírás szerint az egyik most szemmel követ egészen a kapuig” – gondolta Wollin és önkéntelenül is gázt adott. A fal tíz méter magas lehetett.
A kapu mellett is volt egy torony, balról. A fal mögött jobbról az őrség kis földszintes épülete állt, de ezt Wollin csak akkor vette észre, amikor a rácskapu előtt fékezett. Az előírásoknak megfelelően a kapu zsiliprendszerként működött; az őrség kinyitotta a sínen futó hosszú, egyenes rácskaput, míg a valamivel odébb levő másik kapu nem nyílott ki. A behajtó jármű az őrség parancsnokának további intézkedéséig a „zsilipben” reked.
Ez történt most Wollinnal is. A férfi engedelmesen fékezett az őrség előtt. A visszapillantó tükörben látta, hogy mögötte a rácskapu a helyére siklik. Elhatározta: amíg lehet, nem fedi fel kilétét. Kíváncsi volt rá, hogyan viselkedik az őrség egy ideérkező idegen férfival…? A rövid kísérlet elvégzésére hosszú évek óta ez volt az első lehetősége. És sok évig nem lesz rá megint esélyem – tette hozzá gondolatban.
Két őr jött a kocsihoz, az egyik tiszt volt. Wollin jól látta, hogy a társa néhány lépéssel mögötte jön és géppisztolyát előre szegezi. Nem lehet könnyű életük; az Akker-börtönben sok „nehéz fiút” tartanak fogva és azok szabadlábon levő cinkosai mindenre képesek, hogy barátaik kiszabadítását megkíséreljék…
A tiszt sapkájához emelte a kezét és beszólt az ablakon.
– Szíveskedjék kiszállni, uram. Kérem az igazolványát.
Az őrtiszt harmincas, tömzsi, izmos férfi volt, napbarnított arccal, keskeny bajusszal. Minden lépésén látszott, hogy nem újonc itt. Az egyik keze most is pisztolytáskáján pihent...
 

Ismertető:

Egy modern börtönben túl kevés az őr, és az újonnan kinevezett igazgató habozó, de becsületes ember. A rabok között egyre nőnek a feszültségek, végül egy napon kirobbannak az indulatok... A lázadás mindenkit magával ragad.

olvasói vélemények
  • Még nem érkezett hozzászólás!

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

Mások ehhez vásárolták
Hasonló termékek

Copyright © 2009-2023 Adamo Books Kft.