Otthonunk ízei

ebook

Szerző: Misurák Dénesné Fényi Irén

Kiadó neve: Virágmandula Kft.

Méret: 1,93 MB

Kiadás éve: 2011

Állomány formátum: epub, pdf

epub ISBN: 978-615-5181-34-4

pdf ISBN: 978-615-5181-33-7

pdf Méret: 1,1 MB

pdf Oldalszám: 76

Ára: 489 - Ft

Kosárba tesz Kosárba tesz Beleolvas

Halászlé

A magyaros halleves, népszerű nevén a halászlé főzésének nagy hagyománya és számos változata van az országban. Egyben azonban megegyeznek: finomak. A sok változat közül a mi családunkban kialakult gyakorlatot írjuk le.

2 kg apró hal az alapléhez (legjobb a kárász, de lehet egyharmad rész keszeg, egyharmad rész törpeharcsa is, ha nem lehet tisztán kárászt beszerezni), egy 1,5-2 kg-os folyami ponty, vagy ugyanennyi mennyiségnek megfelelő szürke harcsa, egy-egy kistubus édes és csípős „piros arany”, amiből ízlés szerint használunk, 4 fej közepes nagyságú hagyma (az apró hal kilójaként 2 fej), 2-3 evőkanál édes, 1 evőkanál csípős házi paprika, ezekből is ízlés szerint használunk, 1 kis szem paradicsom, 1-2 darab zöldpaprika, az egyik lehet csípős is. 1 evőkanál kősó (azaz nem finomított, hanem darabos só).

A halakat a pikkelyektől bő vízben megtisztítjuk, alaposan lemossuk, és felbontjuk. Eltávolítjuk a belsőségeket, a szilványát és a szemeket, a pontyból a keserűcsontot is. A belsőségből, ha alkalmas, megtartjuk az ikrát és a tejet. A halakat belülről nem mossuk ki, véresen hagyjuk.

A halászléhez megtisztított pontyot, vagy harcsát körülbelül másfél centiméteres szeletekre vágjuk vagy filézzük. A szeleteket a szálkákkal párhuzamosan, ferdén vágjuk. A filézést a gerinc mentén, a farok résznél kezdjük, és figyelmesen lefejtjük a húst a szálkákról (A filézés nehezebb, több gyakorlatot kíván). Van, aki tisztítás közben az uszonyokat is eltávolítja. A szeleteket besózzuk, és másnapig hűtőben tároljuk.

A főzés az alaplé elkészítésével kezdődik a halászléfőzést megelőző napon. A megtisztított, apróra vágott hagymát és az apró halakat három, három és fél liter vízben főni tesszük. A főzés addig tart, amíg a halhús teljesen le nem válik a csontokról, illetve szálkákról, azaz népiesen „szétfőzzük”. Főzés közben hozzáadjuk a sót (de figyelembe kell venni, hogy a később alaplébe kerülő szeleteket már besóztuk, s azt is, hogy a halászléfőzésnél használandó halászlékocka is sós), valamint egy féltubusnyi édes és féltubusnyi „piros arany”-at. A főzés befejeztével a levet átszűrjük úgy, hogy az apró halhúsokból, a sűrűjéből is kerüljön a lébe. (Ezt úgy érjük el, hogy a szűrőben maradó halhúst és csontot rázogatjuk, fakanállal kavargatjuk. Van, aki a megfőtt halakat átpasszírozza, csak a csontot és szálkát dobja ki). A munka végén jóízű, tartalmas levet kapunk. Az alaplevet lehűlés után másnapig hűtőbe, ha később használjuk fel, fagyasztóba tesszük.

A forrás kezdetén lévő alaplébe helyezzük el a halszeleteket vagy filédarabokat, és esetleg egy darab zöldpaprikát, az ikrát, a tejet és három-négy Maggi halászlé kockát. Csendes forrás mellett körülbelül húsz-huszonöt percig főzzük. Közben ellenőrizzük, elég sós-e a lé, majd hozzáadjuk az édes és csípős paprikát, amit midig oda szórunk, ahol forr a lé. Vigyázzunk a mennyiségre, úgy adagoljunk, hogy a paprika sűrítsen, de gondoljunk arra, hogy a túlzásba vitt mennyiség árt a lének.

Tálalásnál a halszeleteket vigyázva, alkalmas szűrőkanállal szedjük ki, hogy egészben maradjanak, ne törjenek el.

Mohácsi szokás szerint frissen kifőzött házi „gyufatésztát” kínálunk az ízletes halászléhez.

Ismertető:

Időnk jelentős részét az ételek készítésével és fogyasztásával töltjük. Kimeríthetetlen beszédtémának bizonyul, ki mit főz, hogyan készíti el az adott ételt. Egy-egy recept baráti, munkatársi közvetítéssel bejárja szinte az egész országot. A televízió vendéglátással, főzéssel, terítéssel foglalkozó műsorai is népszerűsítik ezt a témát.
Divat szakácskönyvet írni, olvasni, kiadni. Szép kivitelű, színes kiadványok jelennek meg, igaz, borsos áron.
Felvetődik a kérdés, miért kell a sok megjelenő szakácskönyv mellett újabbat írni? A válasz egyszerű. Ez a szakácskönyv más, mint az eddig megjelenők. Egy olyan összeállítás, ami a mi családunk ételeit mutatja be, a saját gyakorlatunkat tükrözi.

Egy család étrendjének kialakulását sok próbálkozás, válogatás előzi meg. A mi konyhánk ételeiben is megjelennek elődeink szülőhelyének ételei, a mohácsi, munkácsi, debreceni, orosi, törökszentmiklósi, mezőtúri ételek, a pécsi barátok receptjei, bár, némi változtatással, saját tapasztalattal kiegészítve. A megismert ízekből csak a nekünk tetszőket tartottuk meg, az ételek, sütemények sóját, édességét, zsírosságát, szűkebb családunk igényeit figyelembe véve átalakítottuk. Az alapot azok az ételek jelentették, amit gyerekként megszoktunk, de annyi más tapasztalat, élmény, tanulás módosította, hogy lassan a felismerhetetlenségig megváltozott ez az alap. Egy-egy étel azért változatlanul megmaradt, és a szülők, nagyszülők emlékét teszi élővé, amikor ezek kerülnek az asztalra. Ezek az ételek kellemes emlékeket és történeteket idéznek, jó beszélgetésekre adnak alkalmat, és segítenek abban, hogy akik fizikailag már nem lehetnek közöttünk, gondolatainkban mégis ott legyenek. Mi is a dédi szavaival hárítunk el egy-egy nemszeretem fogást: „szeretem, csak most nem kívánom”, a rosszul sikerült ételek történetét derűs meseként mondjuk el gyerekeinknek, hiszen ki ne hallott volna kétszer megsózott, vagy túlzottan borsozott, paprikázott ételről, vagy elrontott süteményről.

Miért fordítunk különös gondot a főzésre-sütésre, miért gondoljuk, hogy a közös családi, baráti étkezések nagyon fontosak? Meggyőződésünk, hogy egy közösen elfogyasztott finom ebéd vagy vacsora nemcsak testi szükséglet, a lelkünket is karban tarja. Az ízletes, jó ételek fogyasztása közben a kellemes beszélgetés oldja a bennünk lévő feszültséget, és utólag már nem is tudjuk, mitől alakult ki a jó érzésünk, miért volt kellemes az együtt töltött idő. Az étel tette, vagy a beszélgetés?

Ezt a szakácskönyvet utódainknak ajánlom. Az ételek leírása mellett tapasztalataim alapján tanácsokat is megfogalmazok, hogy amennyire lehet, elkerüljék az ételkészítés buktatóit. Szeretném, ha gondosan, igényesen főznének, s bízom benne, hogy ehhez segítséget ad ez az összeállítás. Kívánom, hogy az étkezések ne csak mechanikus szükségletet, hanem beszélgetési alkalmakat is jelentsen számukra. Érezzék jól magukat családjukkal, barátaikkal a hétköznapi és az ünnepi asztalnál. Ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy kiegyensúlyozott, boldog emberek legyenek.
 

olvasói vélemények
  • Még nem érkezett hozzászólás!

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

Hasonló termékek

Copyright © 2009 - 2017 Adamo Books Kft.

OTP Bank - Általános ügyféltájékoztató