RÉSZVÉNYPIACI BUBORÉKOK

ebook

Szerző: Gerhát György

Kiadó neve: Magánkiadás

Terjesztő: Adamo Books

Oldalszám: 119

Méret: 587 KB

Kiadás éve: 2009

Állomány formátum: pdf

Ára: 1000 - Ft

Kosárba tesz Kosárba tesz Beleolvas

Közgazdászok sokszor használják a „részvénypiaci buborék" kifejezést tőkepiaci elemzéseik alátámasztásához, múltbeli és jelenbeli események magyarázatához. A közgazdász szakmai zsargon része, egyike az érzelmi töltettel bíró színes szakmai fogalmaknak. De tulajdonképpen mi is a buborék?
Először  egyetemi  tanulmányaim  során  találkoztam  a  fogalommal, amelyet egyik tanárom említett a  tőkepiaci  ismeretekről szóló kurzus alkalmával. A 90-es évek látványos magyarországi részvénypiaci áremelkedése akkoriban velem együtt sok egyetemi  hallgatót  érdekelt  és  érintett  közvetlenül  is,  például  amikor  sorban álltunk az állami vállalatok privatizációja során felajánlott részvényekért. Akkor a tőzsdével kapcsolatos technikai kérdések fontosabbnak látszottak, mint bármilyen pénzügyi  elmélet,  mivel úgy  tűnhetett,  mindenki  nyerhet,  aki  részvényeket vásárol.
Mindennaposak  lettek  a  különböző  részvénypiaci  elemzések.  Felszínesnek  és pénzügytantól  távolinak  tartottam minden  olyan  kijelentést,  hogy  a  „részvények nagymértékben túlértékeltek, és ezután természetes a piaci korrekció" illetve üres magyarázatnak éreztem, hogy „a részvényárfolyamok buborékként felfújódtak". Mérföldkövet jelentett a racionális befektetők egyszerűsítő, de érvényesnek tűnő feltétele  mellett  a  hatékony  piacok  elméletének  üzenete,  hogy  a részvénybefektetésem esetleges jövőbeli nyeresége pusztán csak a véletlen műve lesz.  Megértettem  továbbá,  hogy  „[a  pénzügyi  eszközök  árazásának] kiindulópontja éppen az, hogy semmilyen matematikai módszerrel  sem  lehetünk «okosabbak» a piacnál"  (Medvegyev 2002:597), és kialakult bennem a szkepszis azokkal  szemben, akik  a  tőzsdei  nyereségét  elsősorban  szellemi  képességeiknek tudták be. Burton Malkiel  (1992) Bolyongás a Wall Streeten  című könyve nagy hatással  volt  rám, megerősített  abban,  hogy  „tőzsdei  guruk  nincsenek",  a részvények  jövőbeni  hozamai pedig  alapvetően megjósolhatatlanok.  Azonban felmerültek  bennem  további kérdések.  Hogyan  és  miért  alakulnak  ki  a  nagy részvénypiaci hausse-ok és baisse-ek?  Vajon  ezek mögött mindig  kizárólag  gazdasági  okok  húzódnak meg,  vagy létezik más érvényes magyarázat is?
Egyetemistaként  három  könyv  fokozta  azon  érzésemet,  hogy  a  tanult „szigorú" pénzügyi elméletek megkerülik azt a számomra  fontos kérdést: vajon mi okozza a tőzsdei árfolyamok szélsőséges emelkedését illetve azok összeomlását?
André Kostolany  (1992)  Tőzsdepszichológia  című  könyve  az  emberi  viselkedés irracionalitását emelte ki,  illetve  több hosszú telefonbeszélgetésünk alkalmával  is hangsúlyozta,  hogy  „aki  mai  modern  közgazdaságtant  tanul,  az  sohasem  fogja megérteni a tőzsdei árfolyamok mozgásának igazi okait". John Kenneth Galbraith (1995) A  pénzügyi  spekulációk  rövid  története  című  szatirikus  esszéjében pedig történelmi példákkal támasztotta alá az emberi butaságból és önteltségből fakadó ismétlődő  és  kiszámítható  sajátosságokat.  A  tőkepiac  „működéséről"  és  a befektetői lélektanról  és  viselkedésről  azonban  John  Maynard  Keynes  (1965) Általános elméletének A hosszú  távú várakozás  állapota  című  fejezete  jelentette azt  a tudományos  alapot,  amely  a  fenti  könyveken  túl  legnagyobb  hatással  volt gondolkodásomra,  valamint  leginkább  inspirálta  a  doktori  tanulmányaim elkezdését, és  a  jelen  disszertáció megírását. A  továbbiakban  is  többször  fogok hivatkozni ezekre a könyvekre.
A tudományos kérdés a bevezető idézetből következik: hogyan és miért alakulnak ki és pukkannak ki az árbuborékok, illetve  melyek  a  szükséges  és elégséges feltételek?  A  szakirodalomban  számtalan  tanulmány  foglalkozik  ezekkel a kérdésekkel,  a  90-es  évektől  pedig  egyre  többször  találkozhattunk  a  tőzsdei árfolyammozgással  foglalkozó  tudományos  illetve  áltudományos  cikkekkel, tanulmányokkal.  Az  előbbire  példa:  Brunnermeier  (2001),  Shiller  (2000)  és  a Journal of Economic Perspectives 1990. évfolyam  4. számában  található cikkek. A szerteágazó  kutatások  ellentmondó  eredményei,  nehezen  alátámasztható következtetései  azonban  sokszor  megkérdőjelezik  azt  is, hogy egyáltalán léteznek-e buborékok,  és  azt  sugallják,  hogy  a  közgazdászok  jobb  híján használják  csak  a fogalmat,  mivel  a  mögöttes  eseményről  nem  tudnak tudományos alapokon többet mondani. Célom, hogy rámutassak a főbb elméletek gyenge pontjaira, illetve megpróbálom a  részvénypiaci  buborékok  értelmezését  néhány  adalékkal  érvényes gondolati keretbe  helyezni.  Az  értekezésemben  mindvégig  arra  a  kérdésre  keresem  a választ, mikor állíthatjuk egy részvénypiaci jelenségről, hogy buborékról van szó. A részvénypiaci  árbuborékok  magyarázatára  nem  létezik  egy  egységes közgazdasági elmélet. Az értekezés első fejezetében mutatjuk be a párhuzamosan létező magyarázatokat,  amelyeket  szemléletük  alapján  három  főcsoportra bonthatunk:  a matematikai,  a  kísérleti  valamint  a  verbális1  közgazdaságtani megközelítésekre. Az  elkülönítésünk  alapján  a  matematikai  szemléletű  tanulmányok  a  részvény racionális  egyensúlyi  árfolyamából  indulnak  ki.  Az  első  alcsoportba  azok  a tanulmányok  tartoznak,  amelyek  racionális  várakozásokat  feltételezve  a részvények árfolyamának  alakulását szimmetrikus és aszimmetrikus  információk mellett elemzik. Ezen modellek legfontosabb következtetéseit, feltételezéseit, pl. a fundamentális érték problematikáját és a „nyájhatást" vesszük górcső alá. A másik alcsoportba  tartozik  a  pénzügyi  viselkedéstan  irányzata,  amely  az  empirikus kutatások  által  alátámasztott,  a  befektetési  döntések  során  tetten  érhető pszichológiai sajátosságokra  épül.  Ezeket  a  viselkedési  mintákat  illetve  az árfolyamok alakulásában betöltött szerepüket vizsgáljuk, és kitérünk a buborékok kidurranásának előrejelezhetőségére.  További  vizsgálatokra  azért  van  szükség, mert  a  matematikai közgazdaságtan  keretei  között  nem  adhatók  meg  a részvénypiaci  buborékok kialakulásának  és  kidurranásának  gyakorlatban  is használható szükséges és elégséges feltételei.

Ismertető:

Részvénypiaci buborékok vannak, mivel a közgazdászok használják a kifejezést bizonyos piaci jelenségekre. A disszertáció egy lehetséges választ ad arra, hogy milyen jelenségeket nevezhetünk buboréknak, milyen jelek mutathatják, hogy egy részvénypiaci fellendülés „minősített esetéről" azaz buborékról beszélünk. A disszertáció válasza azonban csak egy a sok lehetséges közül, de véleményünk szerint pontosabb és érvényesebb, mint az eddigiek.

 

A szerző felhívása az olvasókhoz:

Az első 1000 vásárló között egy Nokia N97 típusú mobiltelefont sorsolok ki. Az értesítési címet kérem a következő telefonszámra küldeni: 06 20 496 3262

Gerhát György

olvasói vélemények
  • Még nem érkezett hozzászólás!

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

Hasonló termékek

Copyright © 2009 - 2019 Adamo Books Kft.

OTP Bank - Általános ügyféltájékoztató