KATASZRTÓFÁK
Angelo Solmi remek könyvében (1) számos izgalmas tengeri katasztrófát említ. De persze ugyanezt más szerzők is megteszik; az elsüllyedt hajókról, tragikus meg-nem-menekülésekről és hajótöröttekről szóló történetek oly régiek, mint maga a tengerhajózás. Gondoljunk csak az ókori eposzra, az Odüsszeiára... Az ismertek helyett válasszunk ki olyanokat, amelyekről a magyar közönség aligha olvashatott és egyben jellemzőek is lehetnek bizonyos korokra, viszonyokra és hajótípusokra - hogy a hajókat kezelő tengerészekről vagy utasaikról ne is beszéljünk...
Ütközés a ködben
1854-et írunk. A világ akkori második legnagyobb utasszállító hajója (az első az Úszó Város című Verne-regényben is megénekelt Great Britain volt), az Arctic Liverpoolból a kanadai Halifax felé haladt azon év szeptemberében. Ugyanakkor Kanada felől Franciaország felé igyekezett a francia Vespa vitorlás-motoros. Az Arctic két oldalán hatalmas lapátkerekek forogtak, amelyeket két különálló nagy gőzgép hajtott. Ez a hajó fából épült és nem voltak rekeszei - ami később végzetesnek bizonyult. A Vespát viszont, bár alig 60 lóerős kis motorja volt, vaslemezekből készült rekeszekkel látták el építői, így sokkal nehezebb lett volna elsüllyeszteni. Szeptember 27-én még senki sem sejtette, hogy a két hajó végzetesen közel kerül egymáshoz és a katasztrófának 231 áldozata lesz.
Éjfél után negyedórával történt. A Collins hajózási társaság utasai 258-an voltak és abban az időpontban javarészt a főszalonban szórakoztak. A kapitány, James K. Luce is mindent megtett azért, hogy jól érezzék magukat. A cég azzal reklámozta magát, hogy az ő hajói a leggyorsabbak, és valóban, az Arctic 12-13 csomóval is mehetett, ami körülbelül 25 kilométeres óránkénti sebességnek felel meg. Tengeri és akkori viszonyok között ez tekintélyes sebességnek számított. Átláthatatlan köd ereszkedett a tengerre; a hajó 45 mérföldre volt az új-foundlandi Race-foktól. A konkurens angol Cunard-társaság hajóival szemben gyorsabbnak kellett lenniük, hogy mindig újabb és újabb utasokhoz jussanak; lehet, ez is oka volt a katasztrófának? A hajó mindenesetre a tőle telhető legnagyobb gyorsasággal haladt a köd ellenére. A fedélzeten felharsant egy kiáltás: "Gőzhajó az orr előtt!" A Vespa máris ott volt előttük. Míg a több mint száz méter hosszú nagy utasszállítón eljutott hátra, a kormányállásba a hír, míg elfordították a kormányt, utasítás ment a gépházba, hogy "állj", majd "Motorokat vissza!" (ellenkező irányba kapcsolni) addig több mint egy perc telt el. Márpedig ebben az esetben a másodpercek is számítottak. A Vespa az Arctic orr-részébe ütközött jobbról. Az utasok szinte észre sem vették a dolgot; a csapás erősebb hullámnak tűnt. Az utasszállítón is azt hitték, a másik, kisebb hajó járt rosszul, még le is eresztettek egy mentőcsónakot. Közben információkat cseréltek és kiderült, hogy a Vespán 150 francia halász van utasként, akiket szabadságoltak az új-foundlandi halászterületeken és most hazautaznak. A kis motorja miatt vitorlákkal is felszerelt jó kis hajót a harminc éves, mégis igen tapasztalt Alphonse Duchesne kapitány vezette. 450 tonnás kis hajóján halolajat és összesen 200 embert vitt; az Arctic 5000 tonnás testével pedig - mint már említettük - az akkori hajók egyik legnagyobbika volt. Senki sem sejtette, hogy Dávid ússza meg, és Góliát veszik oda...
Az Arctic fából volt, és betört oldalán sugárban ömlött be a víz. Hamarosan elöntötte a kazánokat is. A tűz kialudt, a gőzgépek leálltak. A nagy kavarodásban az Arctic elgázolta a Vespa egyik mentőcsónakját is - ne feledjük, éjszaka volt és a pánik jelei már kezdtek mutatkozni a legénységen, majd az utasokon is. A nagy hajó sodródni kezdett, amerre a szelek és áramlatok vitték; 30 mérföldre volt a parttól.
A legénység, főleg az alulról felmenekült és rettegő fűtők közelharcot vívtak az utasokkal a mentőcsónakokért. Az Arcticnek hat mentőcsónakja volt, ezek egyikét már az ütközés után leeresztették, hogy a Vespa feltételezett hajótöröttjeit mentsék - és az most eltűnt az éjszakában, a szél üresen elsodorta. A második harminc emberrel indult el; utasai szinte teljes egészében a legénység tagjai voltak.