Túl a Plúton

ebook

Szerző: Nemere István

Kiadó neve: Adamo Books

Oldalszám: 150

Méret: 670 KB

Kiadás éve: 2013

Állomány formátum: epub, pdf, prc

epub ISBN: 978-615-5404-11-5

prc ISBN: 978-615-5404-12-2

pdf ISBN: 978-615-5404-10-8

prc Méret: 387 KB

pdf Méret: 674 KB

pdf Oldalszám: 202

Ára: 700 - Ft

Kosárba tesz Kosárba tesz Beleolvas

Rodához fordultam.

-  Nyilván  emlékszel  a  kozmikus  sejtek  elméletére. Azt  hiszem,  az még  indulásotok  előtt  terjedt  el  a  Földön.

-  Persze  hogy  emlékszem  -  felelte  az  asszony habozás nélkül.

A  készségesen  és  gyorsan  kapott  válasz  rettenetes hatást  gyakorolt  rám.  Jéghideg  lett  bennem  minden, agyam  kényszerképzetében  hósivataggá  lettem  magam  is,  egész  valómban  hideg  szél  süvített,  reménytelen  és  kihalt  pusztaság  lett  a  világ...  Roda mindebből semmit  sem  vett  észre,  talán  arcom  olyan  volt,  mint egy másodperccel előbb - magyarázóan tette hozzá:

-  Sok  információforrást  vittünk  magunkkal.  Azokból sokáig felfrissíthettük tudásunkat.

-  Az a sejtelmélet egészen érdekes volt - folytattam. Ilder értetlen pillantását elkaptam ugyan, de nem  figyeltem  rá. Most  csak Rodát  néztem,  csak őt. A  furcsa,  félhalott  szemeket,  a  feszült,  várakozó  kifejezést öltött arcot, csak ezt.

-  A feltételezések egy része bizonyítást is nyert, még mielőtt  ti  elindultatok  a  Földről.  Bizonyos  elektromágneses  sugárzás-visszaverődéseket  tapasztaltak  különböző  irányokból,  amelyeknek  szöge  és  erőssége megegyezett  a  várt  értékekkel,  illetve  azokhoz  nagyon közel  járt.  Igazolni  látszott az elméletet, hogy a világűr valójában  nem  egyetlen  hatalmas  térség,  hanem  sok kisebb,  szinte  valamilyen  fallal  elválasztott  térségek végtelen összessége... 

-  Igen. Ez volt a kozmikus  sejtek elmélete  - mondta Roda szilárd hangon. Akkor  vettem  egy  mély  lélegzetet.  Sestrire  néztem, miközben  magamban  áldottam  Ildert,  hogy  nem  szólt közbe.  Várj,  pilóta  barátom,  csak  várakozz,  ez  most az  én  játszmám. Lehet,  életünk utolsó  játszmája,  aztán úgyis  vége  lesz  mindennek,  itt  halunk  meg  félig  lázálomban, kifosztva, mint az emberiség elárulói...

-  Sestri,  te  is  tudod,  hogy mielőtt  bejöttünk  a Labirintusba,  legközelebbi  támaszpontunkon  keresztül kapcsolatba  léptünk  a  földi  információs  szolgálattal,  és...  -  Láttam  szemében  a  nyugtalanságot,  érdekes módon  ez  erőt  adott  ahhoz,  hogy  most  már  valóban végigvigyem  ezt  a  dolgot.  -  ...és  megtudtuk,  hogy  te annak  idején  a  fotonmeghajtású  űrhajókkal  is foglalkoztál.  Ez  persze  még  mindig  álomvilág  csupán,  azt hiszem, sok évezrednek kell eltelnie, amíg ezt műszakilag  megvalósíthatják  majd  az  emberek...  De  Voroncev  professzor  elméletére  biztosan  emlékezel,  te  azt fejlesztetted  tovább.  A  Kühl-hatás  mechanizmusát boncolgattad  egy  érdekes  tanulmányban,  amelyet  nagyon  értékesnek  tartottam  akkoriban.  Sok  jó  kritikát is  olvastam  róla.  A  Kühl-hatás  az  esetleges  fotonhajtású  hajó  térbeli  ellenállására  vonatkozott.  Mert  hiszen  az  űr  -  te  is  tudod  -  valójában  nem  igazi  üresség csupán,  ha  nagyon  ritkán  is,  de  találni  benne  anyagot. Pár  köbkilométerenként  egy-egy  atomnyi  hidrogén...A  fotonmeghajtású  hajó  haladása  közben  viszont rendkívüli  sebességénél  fogva  sok-sok  ilyen magányos atommal ütközne... Sestri  szemében  a  gyanakvó  várakozás  és  feszültség átadta  helyét  a  megértésnek.  Bólogatott,  sőt  mosolygott. Teljesen elaltattam a gyanúját. Szólt is:

-  Hát  persze  nem  volt  könnyű  munka.  Sokat  dolgoztam  azon  az  elméleten.  Voroncev  jó  alapokat  rakott le, nekem csak tovább kellett töprengenem rajta...  És  úgy  látszik,  sikerült  is  hozzátennem  valamit, máskülönben  nem  tartanának  számon  a  Földön  még ennyi idő után is. - Elégedetten mosolygott. Megint  vad  szelek  fújtak  agyamban,  jéghegyek vándoroltak  és   töredeztek  ketté  hatalmas  robajjal,  sistergett  a  fekete  víz, metsző  szél  vitte  csontomba  a  hideget.  Kiszáradt  a  torkom.  Ilder  várt.  Roda  testtartásán láttam,  nem  tudja  még,  miről  van  szó,  arcára  tévedt tekintetem; igen, ő sem sejt semmit. Nagyot  nyeltem. Nehezemre  esett minden  szó, de ki kellett mondanom:

-  Roda...  kozmikus  sejtek  nem  léteznek.  Nem  létezik  az  elméletük  sem.  Soha  sehol  semmikor  nem  foglalkozott  velük  senki  a  Földön  vagy  más  emberlakta bolygón.  Nem  mértek  semmilyen  sugárzás-visszaverődést sem... Az egészet egy perccel ezelőtt találtam ki...

Fájt,  nekem  még  inkább,  mint  nekik.  Roda  arca kőszobor volt. Sestrire néztem.

-  Nem  élt  soha  Voroncev  professzor,  nem  létezett Kühl-féle  hatás  sem.  így  te  sem  építgethettél  fel  egy szép  és  ügyes  elméletet,  amelyet  pedig  az  imént  oly szívesen vállaltál magadra...

Ismertető:

A sci-fi regény a jövőben játszódik a Plútó környékén. Két kalandra éhes felderítő űrhajós egy égitesten idegen lényekre utaló építményt talál. Meggondolatlanul leszállnak az ismeretlen labirintusba...

olvasói vélemények
  • Még nem érkezett hozzászólás!

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

Mások ehhez vásárolták
Hasonló termékek

Copyright © 2009 - 2017 Adamo Books Kft.

OTP Bank - Általános ügyféltájékoztató