Vetéstől a tálalásig

ebook

Szerző: Sulyok Katalin - Siklós László

Kiadó neve: Adamo Books

Oldalszám: 191

Méret: 11.9 MB

Kiadás éve: 2009

Állomány formátum: pdf

pdf ISBN: 978-963-89010-2-6

Ára: 600 - Ft

Kosárba tesz Kosárba tesz Beleolvas

SÁRGARÉPA

Kertünkben valamennyi zöldség közül a legtöbb helyet ez a növény kapja, és ha egy év termését lemérnénk, súlyban is ez tenné ki a legtöbbet. S ez az a zöldség, amelyet  egész  évben  folyamatosan  ehetünk,  hiszen  jól  tárolható. Sok kell belőle a hús-, a gulyás-, a vegyes zöldséglevesekbe. Sok a pároláshoz és a nyers fogyasztáshoz.

Kiválasztjuk a fajtát

A következő év termését tulajdonképp ősszel alapozzuk meg először, és január-februárban másodszor. A sárgarépára ez különösen vonatkozik, mivel igényli az őszi ásást. Az első években a mély ásás hívei voltunk általában, s akkor azt hittük, minden növényi maradványtól meg kell szabadítani a talajt. Azóta inkább sekélyen ásunk. De ez a kísérlet a répánál visszaütött: a fejlődő gyökér nem tudott könnyen lefelé hatolni az egyébként is sűrű, kötött talajunkban. Ezért a répának mélyen ásunk.
A másik meghatározó tényező: milyen magot vásárolunk? Semmiképp sem egyfélét. Már csak azért sem, mert mindegyik fajtának más az íze. Sokan  talán azért sem szeretik a répát - vagy nyár végére megunják - mert hétről-hétre, évről-évre ugyanaz az íz kerül eléjük. Arra jöttünk rá: a fajtán belüli változatosság önmagában  is változatossá  teszi étrendünket. De  többfélét veszünk azért is, mert előfordul, hogy valamelyik nem kel ki, vagy csak hiányosan. A választott fajták közt minden évben ott a Nantesi, ezt tartjuk a legfontosabbnak. Íze kíváló, nem édesedik meg tél végére sem. Jó termő, s eddig ez a mag bizonyult a legmegbízhatóbbnak: amennyit elvetünk, annyi kikel. Nem hosszú, ami a mi talajunk esetében fontos. A pincében nem romlik el, még a következő év májusában is fogyasztjuk. Emellett vásárolunk félhosszú fajtákat is, lehetőleg kétfélét. Hosszút csak akkor, ha más nem kapható. A hosszú - sérülés nélkül - nehezen ásható ki a földből. Természetesen mindenki más fajtára esküszik. S valószínű, hogy mindenkinek  igaza  van:  a  talaj-,  az  éghajlati  viszonyok;  a  saját művelési rendszere szerint ki-ki mást tekint a sajátjának. Ha van vetőmagválaszték, az a tanácsunk, mindenki keresse a neki megfelelőt.

Kik legyenek a szomszédai?

A sárgarépa szereti a borsó, a vörös-, a póré-, a fokhagyma, a retek, a paradicsom szomszédságát. Régi megfigyelések ezek; a falusi kertekben nemzedékek adták át tapasztalataikat. Aki gyerekkorából emlékszik szülei, nagyszülei kertjére: a kapor például szétszórtan, rendetlenül nőtt, szinte gazként a  répaágyásokban, onnan húzgálta ki szükség szerint anyja, nagyanyja, de válogatva, hogy mindenütt maradjon. Ennek így kell lenni, mondták. Ahol előző évben is sárgarépa volt vagy petrezselyem, esetleg paszternák, oda a következő évben semmi esetre se vessünk gyökérzöldséget. Aki semmibe veszi a vetésforgót, annak a termése satnya lesz, munkája kárba vész. Siker nélkül, dühöngve pedig nem lehet kertészkedni... Legkésőbb tehát a tervezéskor eldöntöttük, idén hová kerüljön a sárgarépa és ősszel mélyebben ástuk fel azt a területet. A szomszéd növények helyes megválasztása mellett arra is ügyelünk, hogy napos helyre vessük. Terem ugyan félárnyékban is, de a gyökere nem fejlôdik ki rendesen.

Mikor kerül a földbe?

Mivel nem  fagyérzékeny, akár már  februárban elvethetjük. A  szakkönyvek szerint február 20-tól a földbe kerülhet. Mi ugyan azt tapasztaltuk, ennek  semmi  értelme. A  legtöbbször  lehetőségünk  sincs  rá:  fagyos  a  föld, vagy még hó borítja. És ha  rá  lehet menni? Több évben előfordult, már minden ismerősünk szorgoskodott, hajlongott, vetett. Mi egymást korholtuk, lusták vagyunk elkezdeni a kerti munkát, félünk kimenni a fűtött lakásból, a cserépkályha mellől, nyilván visszaütött a parasztősök kemencét őrző  szokása. Egyszer aztán nekiduráltuk magunkat,  február végén a mi kertünkben is földbe került a mag. Csak éppen nem bújt ki hét-nyolc hétig a hideg talajban. Azóta nem sietünk. Március közepe előtt nálunk nem érdemes rálépni a földre. Húsvét hetében még gyakran látni a kert fagyzugaiban hófoltokat.

Mennyit tervezzünk?

A veteményesben háromszor hét (és négyszer hét) méteres teraszokat alakítottunk ki, ezek tehát önálló táblák. Ránéztünk az első időben a kertre és a tervrajzra, s feltettük a kérdést, mennyit vessünk? Jó néhány év tapasztalata kellett hozzá, amíg rájöttünk, mennyi kell ahhoz, hogy elegendô legyen sok zöldséget felhasználó háztartásunkban. A találgatásoknak két változata fordulhat elő: vagy többet termelünk a szükségesnél, vagy kevesebbet. Nos, ez utóbbi valóban  igaz  lehet. De aki kertet mûvel, annak a családja  szereti a zöldséget, akkor pedig a több se sok.

Ismertető:

A szerzők saját tapasztalataik alapján adnak az olvasóknak egyszerű, gyakorlati, kézzelfogható tanácsokat, hogy kertjükben aránylag kevés idő és pénz ráfordításával termeljenek, és amit megtermeltek, azt az utolsó szálig sokoldalúan hasznosítsák.

A kötet többek között kezdő és haladó kertészkedőknek, biokertészeknek, háziasszonyoknak, főzni szerető férfiaknak s végül, de nem utolsó sorban fogyókúrázóknak szól, akik el sem tudják képzelni, mi mindent ehetnek kenyér, rizs és nokedli helyett.

olvasói vélemények
  • Még nem érkezett hozzászólás!

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

Mások ehhez vásárolták
Hasonló termékek

Copyright © 2009 - 2017 Adamo Books Kft.

OTP Bank - Általános ügyféltájékoztató