Pénzügyek a családban

Min tudunk spórolni, ha baj van?

Megvizsgáltuk, hogy hogyan is néz ki a család költségvetése. Esetleg arra is rájövünk, hogy valami egyenlőtlenség tapasztalható, még addig kell lépni, amíg nem lesz komolyabb baj. Mit tehetünk?

Érdekes dolog, hogy az emberek többsége nem a bevételek növelésében látja a kiutat, hanem a kiadások csökkentésében. Ez két dologra is rávilágíthat: egyrészt, hogy már most is túlterhelt a többség, nem képes (van, aki nem akar) további munkát felvállalni, másrészt talál bőven olyan „területet", ahol lefaraghat a kiadásaiból.

Meg vagyok győződve arról, hogy szinte minden háztartás képes a kiadásaiból időszakosan akár jelentősebb összegeket is lefaragni. Tehát a nehéz időkben (ha az tervezhetően max egy évet jelent) hozzá lehet nyúlni az élvezeti cikkek (alkohol, cigi, érzelmi alapú vásárlások, édesség, stb.) és a szórakozás „rubrika" számaihoz. Itt a legjobb alkalom a káros szenvedélyekről történő lemondásra! Ha valaki kiszámolja, hogy ezek éves szinten mekkora összeget tesznek ki, akkor döbben csak meg igazán. A kérdés az, hogy eléggé fegyelmezettek tudunk-e ehhez lenni?

Amin még lehet csökkenteni, az általában az élelmiszer és ruházkodás, utazások/nyaralás. A hipermarketek helyett érdemes ismét a kisboltokba járni és tudatosan tervezni a bevásárlásokat. Ne szaladjunk végig a kedvenc áruházunk hatalmas sorai között rutinból megvásárolva mindent, amit korábban szoktunk. A lényeg a tudatosság és a tervszerűség. A legjobb, ha a család minden tagja részt vesz nem csak a megtakarításhoz kapcsolódó döntésekben, de a kivitelezésben is.

A BellResearch kutatócég (www.nol.hu 2009.08.23.) a válság hatásait vizsgálta mintegy 2,9 millió, folyószámlával rendelkező hazai háztartás körében. Az eredmények szerint a vizsgált háztartások 43 százaléka saját bevallása szerint éppen csak kijön a jövedelméből, minden hatodiknak (16 százalék) hónapról hónapra anyagi problémái vannak, 2 százalék pedig kifejezetten nélkülözésekkel küzd. A jelenlegi anyagi nehézségek - valós vagy vélt - okai között a legtöbben (62 százalék) a válságot jelölték meg. (Természetesen külső okot, véletlenül sem magukban keresték a hibát...)

A recesszió negatív hatásaira a háztartások nagy többsége, 71 százaléka reagált költéseinek visszafogásával, és további 14 százalékuk tervez hasonló lépéseket. A családok spórolnak, ahol tudnak: legtöbben (a kiadást csökkentők mintegy kétharmada) az utazásra, nyaralásra fordítandó összeget húzzák meg, de közel ugyanennyien fogják vissza költéseiket a ruházkodásban, illetve a szórakozás és a kultúra területén is, és sokan (42 százalék) halasztják el nagyobb összegő vásárlásaikat.

A „válságstratégia" részeként a többség nem tervez olyan kiadást, ami számottevően befolyásolná a családi költségvetést. Igaz, a vizsgált háztartások 60 százalékának van már valamilyen hitele és a havi törlesztés a legtöbb esetben meghaladja a 25 ezer forintot. Jelentős, nagyobb összegő tervezett kiadásait a nagy többség kizárólag önerőből oldaná meg, ami mögött a jelenlegi hitelkonstrukciók bizonytalansága és drágulása, illetve a kivárás és a kockázatkerülés áll.

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a válság - egyfajta pozitív mellékhatásként - a családi gazdálkodás tudatosabbá válását is magával hozta. A háztartások bő kétötöde már korábban is többé-kevésbé megtervezte költéseit, de 12 százalék kizárólag a válság óta teszi ezt. Sajnálatos viszont, hogy a fennmaradó több mint 40 százalék továbbra is ad hoc módon, különösebb tervezés nélkül gazdálkodik.