Sen Kua problémája ma is élő, és évtizedek óta foglalkoznak vele a kutatók. Valamivel már többet tudunk a kérdésről, de igazi áttörésről még nem beszélhetünk.
Amit Sen Kua leírt, azt ma gömbvillámnak nevezzük.
Rendhagyó jelenség a gömbvillám, olyan tulajdonságai vannak, amelyeket idáig nem sikerült megérteni és matematikailag leírni. Egyáltalán a tulajdonságai is kevéssé ismeretesek - ez a könyv ezen szeretne változtatni. Rendhagyó lesz a könyv több szempontból. A fizikában és általában a tudományban az ismeretterjesztő és a szakkönyvek között jelentős különbség van. Egy gömbvillámról szóló könyv azonban szólhat a nagyközönségnek és a szakembernek egyszerre, mivel erről a jelenségről még keveset tudunk.
Először Arisztotelész említi a meteorológiáról szóló munkájában ezt a jelenséget (az i. e. 4. században), de néhány leírás fennmaradt a rómaiaktól is. Ezután Európában csak egy XVI. századi angol krónikában jelenik meg újra a tüzes gömb leírása.
Magyarul először Mikes Kelemen ír a gömbvillámról egy rodostói levélrészletben, 1724. dec. 22-én:
? „Valljon elhinnék-é azt nálunk, hogy micsoda melegek járnak itt most, de kivált meleg esők, és sok mennydörgések? Kend legalább higyje el: mert nem hazudok. - Nyárban sem hallunk nagyobb, se több mennydörgéseket, mind most; de a derék állapot, hogy igen ritkán esik itt le a mennykő. Tudom, hogy sokféle és csudálatos erejét hallotta kend a mennykőnek; de talán csudálatosabbat nem hallott kend, mint amelyet én olvastam. Mikor eszembe jut, mindenkor nevetnem kell; nevessen kend is. Rómában egy francia követ, amikor egyszer nagy mennydörgések voltak, asztalnál lévén a feleségével, és az ablakok, hogy nyitva voltak, a mennykő által- megyen a házban - kiki megijed, de semmi kárt nem tett -, amikor pedig általment a házon, a követné melegséget érzett, találja ki kend, hol? - és minthogy asztalnál volt, nem lehetett a szoknya alá tenni a kézit, de asztal után maga is elfakad nevetve rajta, amidőn észre veszi, hogy a mennykő megperzselte. - Gondold el édes néném, hol kereskedett? és ki ne nevetné eztet?"
A beszámoló hitelesnek vehető, mert egyrészt tudjuk, hogy Mikes Kelemen kapcsolatban volt francia diplomatákkal (egy darabig Rákóczival együtt Franciaországban élt), másrészt hasonló esetek máshol is megtörténtek. A gömbvillám talán a legritkább természeti jelenség a földön, és gyakran bizarr tulajdonságairól számolnak be azok, akik megfigyelték. A természetben élő és dolgozó emberek számára nem ismeretlen ez a jelenség, hazánk egyes tájain „matató ménkű", „kóborvillám" vagy „kóborló ménykű", „hideg mennykő" néven ismerik. Oláh Andor népi időjárási megfigyeléseket tartalmazó gyűjteményében több leírás is szerepel:
? ,,A kéményen is beszalad. Egyet kavarodik az épület falai közt és kimegy. Nem veszélyes, az embert meg sem öli, csak az ablakot becsapja." ,,Az a falon keresztül-kasba bújkál, aszt akkor egy saroknál megáll, bemegy a földbe. Vót, aki végig a tányért leverte a falrul, azt egy sarkon kiment. A kóborló ménykű úgy ült le, hogy felleg nélkül egyszercsak egy nagy villámlás." ,,A hideg mennykő az csak tör-zúz. de nem gyújt." (Az idő a gazda mindenütt, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1986.)
