Regélő magyar várak

ebook

Szerző: Gerő László - Bujtás Amália - Huller Ágoston

Kiadó neve: Adamo Books

Oldalszám: 265

Méret: 18,3 MB

Kiadás éve: 2011

Állomány formátum: epub, pdf, prc

epub ISBN: 978-615-5116-01-8

prc ISBN: 978-615-5116-02-5

pdf ISBN: 978-615-5116-00-1

prc Méret: 4,98 MB

pdf Méret: 12,8 MB

pdf Oldalszám: 273

Ára: 799 - Ft

Kosárba tesz Kosárba tesz Beleolvas

Magyarország területén sokféle vár található, de túlnyomó többségük ma már rom. Lakott várunk alig van (Sárvár, Sárospatak, Kőszeg). Legöregebbek közöttük a honfoglalás előtti időből és a honfoglalás korából származó földvárak. I. e. 2000 körül keletkezhettek hazánk területén az első földvárak. A bronzkorban (i. e. 1900-1300) a települések nagy részét földsánccal vették körül. A földvárakat pl. Fejér megyében, egymástól 10-12 km-nyire emelték, és valóságos csoportot alkottak. I. e. 1100-400-ig, a kora vaskor végéig, megint számos földvár készült, néha több kilométer hosszúságban húzódó sánccal a telep körül. Általában hegyen épültek, mint a tihanyi apátsági templom mögötti, máig meglevő Óvár.

A középkor korai századaiban, a VII-VIII. században többnyire palánksáncból állt a földvár. A földsáncot egy sor palánkkerítéssel, azaz kihegyezett karósorral erősítették meg. A IX-X. században már rekeszes, majd rácsgerendás szerkezetű földvárakkal találkozunk, ilyen a szabolcsi földvár. Tekintélyes, 6-12 m magasságú volt ennek a sánca. Építése két időszakra vall, éspedig a X. és XI. századra. A földvárak sokféle módon és területi kiterjedésben épültek, egy vagy több védősánc gyűrűjével. A sánc földkúpját a telep felé emelték ki az ásott árokból, ez egyben a sánc külső árka lett, és a sánc ily módon kívülről az árok mélységével magasabb lett. A sáncon gyakran fapalánkot, hegyes karósort vagy -sorokat ástak be, hogy nehezebb legyen megközelíteni. A sáncot gyakran függőlegesen beásott kettős, rekeszes gerendaszerkezettel látták el, gerendáit összekötötték (rács), és közeit földdel döngölték. A földvárak kapunyílásainak kérdését máig sem sikerült tisztázni. Feltehetően a földsánc nyílását eléje épített külön lánc védte, és megkerülése jelentette a kapunyílás védelmét; ide még külön fa védőtornyokat is helyezhettek.

A várak építésének korszakait a védelem fejlődése szabta meg. A támadó fegyverek elhárítása a várvédelem célja, tehát a várak felépítésében, alaprajzi elrendezésében ez követhető nyomon. Ezért román kori vagy gótikus várról, mint védelmi rendszerről éppúgy nem beszélhetünk, mint ahogyan a hegyi vár vagy mocsárvár sem meghatározó elnevezés. Hiszen hegyen vagy víztől körülvetten is a legkülönbözőbb korokban épülhettek várak.

A hadászatnak, az ostrom és védelem fejlődésének megfelelően a várak építésük módjára jellemző korszakok szerint az alábbi csoportokra osztjuk:

I. Az ágyú bevezetése előtti korszak

1. torony nélküli védőövek
2. lakótornyok
3. belsőtornyos várak
4. külsőtornyos várak

II. Az ágyú alkalmazásának korszaka

1. ágyútornyos várak
2. bástyás várak
a) rondellák
b) ó-olaszbástyák
c) új-olaszbástyák
3. előműves várak
4. erődök

Torony nélküli védőövek építése az i. e. 2000 évre megy vissza, és ide tartoznak a bevezetőben ismertetett földvárak. Építőanyaguk fa és döngölt föld volt. A földerősségeket hazánk területén a II. század elején, a rómaiak idejében kő váltja fél. A római védőművek egész sora ismert - a római Pannónia határán, az ún. limesen -, ilyenek a kőből épített őrtornyok (Tabán, Nógrádverőce, Visegrád, Esztergom), a kis erősségek (pesti castrum) és a megerősített táborok (Aquincum, Albertfalva, Campona, Intercisa stb.). A római településeket a III. század végi szarmata, kvád betörések ellen a tartomány belsejében is védőfalakkal vették körül (Valcum = Fenékpuszta, Scarbantia = Sopron).

Ismertető:

Könyvünk röviden összefoglalja mindegyik vár történetét és építéstörténetét. Felhasználtuk a kortársak tollát is, így érdekesebbé válik a történet. Mégis csak pontosabban ismerte Bonfini Mátyás palotáját, mint bárki más. Tinódi Lantos Sebestyén döcögő verssorai is hitelesebben tudósítanak az egri vár „állapotjáról", mint bármilyen mai leírás. Ott volt, látta, „nyilatkoztak" neki az egri hősök. Mindenkit érdekel az is, hogy milyen volt az ép vár, milyen célt szolgáltak azok a helyiségek, falak, melyeknek ma csak a romjai láthatók, vagy csak az emlékük maradt fenn. Ahol csak lehet, a XVI. század közepén készült hadmérnöki alaprajzokat is bemutatjuk az egyes várakról. Ezek pontosak, hitelesek. A korabeli metszetekkel csínján kellett bánnunk, mert nem mindegyik metszetkészítő vándorolt el a helyszínre, hanem sokszor saját képzeletére bízta magát... Vannak közöttük - szerencsére - megbízhatóak is. A műemléki feltárás is segítségünkre van. A szakemberek pontos alaprajzokat készítettek, sőt sok vár ún. rekonstrukciós, tehát képzeletben kiegészített rajzát is elkészítették. Talán ezeknek a segítségével lehet a részleteket legkönnyebben azonosítani, elképzelni.

olvasói vélemények
  • Még nem érkezett hozzászólás!

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

Mások ehhez vásárolták
Hasonló termékek

Copyright © 2009 - 2017 Adamo Books Kft.

OTP Bank - Általános ügyféltájékoztató