Szenttrinitás és Vokány története a kezdetektől napjainkig

ebook

Szerző: Schwarczwölder Ádám

Kiadó neve: Virágmandula Kft.

Oldalszám: 130

Méret: 7,47 MB

Kiadás éve: 2011

Állomány formátum: pdf

pdf ISBN: 978-615-5181-35-1

Ára: 850 - Ft

Kosárba tesz Kosárba tesz Beleolvas

II. SZENTTRINITÁS TÖRTÉNETE

II.1 A monostor megalapításának előzményei
 

A korábbi évtizedekben a történettudománynak egyre megnyugtatóbb mértékben sikerült tisztázni annak a folyamatnak a részleteit, melynek következményeként a fejedelemséggé szervezett magyar törzsszövetség jutott a Kárpát- medence birtokába. Ma már tudjuk, hogy 895-896-ban csak a Dunától és a Garamtól keletre terjedő területeket szállták meg elődeink. Miután itt megszilárdították hatalmukat, 899-900 fordulóján érezték csak elég erősnek magukat ahhoz, hogy elfoglalják a Keleti-Frank Királyságtól a Dunántúlt és a morvák ellenében a Felvidék nyugati felét. 900-ban érkeztek tehát Baranya területére a magyarok, ahol szláv és avar lakosságot találtak.


A letelepedés törzsenként, azon belül nemzetségenként történet. Sajnos sem a régészeti anyagok, sem az írott források segítségével nem lehet megnyugtatóan tisztázni, hogy a hét (esetleg nyolc) magyar törzs a Kárpátmedence melyik részén telepedett meg. Az is lehetetlen feladat, hogy a 900-as évekből ismert törzsfőket az egyes törzsekhez hozzápárosítsuk, még azt sem sikerült tisztázni, melyik törzs is volt Árpádé, csak a logika mondatja azt velünk, hogy a Megyer. Azt tudjuk, hogy a 900-as években Bulcsú törzse sokat kalandozott déli és nyugati irányba is, ezért feltételezhetjük, hogy ennek a törzsnek a szállásterülete a Dráva és a Duna összefolyása környékén lehetett, a mai Vajdaságban, Baranyában és esetleg a Dráva-Száva közén – de ez esetben is a csak a törzsfő nevét ismerjük, a törzs nevét nem. Mivel a magyarok ekkor még egyértelműen nomádok voltak, azt is feltételezhetjük, hogy először csak a nomád életmód szempontjából fontosabb síkságokat vették igénybe, a domb- és hegyvidékeket pedig csak aztán foglalták el, hogy a szláv és avar hatásra (de a kalandozások kudarcainak következményeként is) egyre inkább áttértek a földművelésre...

Ismertető:

Olyan könyvet tart most kezében a Kedves Olvasó, melynek elkészülése nem egyetlen ember érdeme. Mint szerző, örömmel nyilvánítok köszönetet mindenekelőtt Kapocsi Józsefnének, aki előteremtette a kötet megjelenéséhez szükséges anyagi feltételeket. Hálával tartozom Konstanczer Ákosnak a borító elkészítéséért és hasznos tanácsaiért. Müller Istvánnak, Schönberger Ferenc¬nének és Reményi Juditnak köszönöm korábban összegyűjtött és elkészített helytörténeti témájú anyagaik, írásaik rendelkezésemre bocsátását. Druskóczi Lászlónak és Vas Ritának többek között a 2001-es ásatás jegyzőkönyvének átadásáért és a helyszín megmutatásáért jár köszönet. A bajcsi kolostorra is ők hívták fel figyelmemet; ha ezt elmulasztják, akkor – töredelmesen bevallom – a könyvből kimaradt volna a Bajcsot tárgyaló fejezet. Az írás során sokat jelentett számomra családom megértése és türelme. Végezetül, de nem utolsó sorban a könyv nem készülhetett volna el párom, Vörös Katalin kitartó támogatása nélkül. Mindannyijuknak még egyszer köszönöm!

Véleményem szerint a rész sosem érthető meg az egész nélkül. Mivel minden egyén óhatatlanul tartozik egy csoporthoz, és minden csoport tagja egy még tágabb közösségnek, az egyén vagy a csoport története csak a tágabb közösség történetén keresztül ismerhető meg. Így Szenttrinitás és Vokány múltja is értelmezhetetlen, ha nem ismerjük a magasabb szintű (országos, megyei) folyamatokat. Az egyszerű, falusi emberek mindennapi életmódját sem lehet elmondani a „paraméterek” közlése nélkül. „Néha találkozunk azzal a naiv elképzeléssel, hogy a politika az emberek feje fölött zajlott, és […] az egyszerű emberek mindennapjaihoz nem volt köze. […] A politika eseményei lépten-nyomon formálják napi dolgaikat. Elpusztítják családtagjaikat; tönkreteszik otthonukat; és megsemmisítik mindazt, amit egy élet munkájával alkottak. […] Nehéz volna drasztikusabb változást elképzelni annál, amit a tatárjárás vagy a török háborúk pusztításai okoztak annak idején a generációk életében.” (ENGEL Pál: Életmód és történelemtanítás. Rubicon, 1998/7, 5. o.)

Így hát annak ellenére, hogy végig igyekeztem Szenttrinitás és Vokány, valamint szűken vett környezetük történetére fókuszálni, időnként szükségét éreztem kitekinteni az országos események alakulására. A környező települések történetéből csak annyit elevenítettem fel, amennyit Szenttrinitásra vagy Vokányra vonatkozóan okvetlenül elengedhetetlennek éreztem, hiszen Újpetréről és Kistótfaluról már jelent meg helytörténeti monográfia.

Ahogy haladunk előre az időben, úgy bővül a Vokány történetével foglalkozó forrásbázis. Értelemszerűen a 20. századról lehet a legtöbbet írni a források bősége miatt. Ezért a kiadóval közösen úgy döntöttünk, hogy az első világháborútól a legújabb időkig terjedő korszakot egy később megjelenő, II. kötetben fogjuk Vokány lakossága elé tárni.

A szerző
 

olvasói vélemények
  • Még nem érkezett hozzászólás!

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

Hasonló termékek

Copyright © 2009 - 2017 Adamo Books Kft.

OTP Bank - Általános ügyféltájékoztató
Mielőtt távozna
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Ne maradjon le akcióinkról!