Trónöröklés és isteni jogalap Nagy Péter uralkodása idején

ebook

Szerző: Sashalmi Endre

Kiadó neve: Virágmandula Kft.

Méret: 8,06 MB

Kiadás éve: 2013

Állomány formátum: epub, pdf

epub ISBN: 978-615-5339-04-2

prc ISBN: 978-615-5339-05-9

pdf ISBN: 978-615-5339-03-5

pdf Méret: 4,48 MB

pdf Oldalszám: 225

Ára: 1199 - Ft

Kosárba tesz Kosárba tesz Beleolvas

2.fejezet

Trónöröklés és isteni jogalap Oroszországban 1613–1682 között

A könyv címében jelzett problémakör megértéséhez természetesen szükség van arra, hogy szélesebb kontextusba helyezzem az 1682–1725 közti korszakot: azaz fel kell vázolni egy történeti perspektívát, rámutatva a trónutódlás és az ideológia sajátosságaira, 1613-ig, de esetenként akár a 16. századig visszanyúlva.

A hatalom felfogása Oroszországban a 17. század elején végletesen perszonális jellegű volt, ami alapvető módon kihatott a trónutódlásra is. Ez a felfogás a „hatalomnak az uralkodó személyével való azonosítását” jelentette, nem pedig valamiféle elvont, személytelen entitással,83 amely Nyugaton először olyan jogi elvonatkoztatásokban jelentkezett, mint a királyság (regnum), politikai közösség (respublica), a koronaeszme (corona), végül pedig maga az állam (state/état).84 Azaz a Pál apostoltól idézett bibliai elvet („Nincs hatalom, csak az Istentől”) teljesen konkrét módon értelmezték, s az Isten által kiválasztott dinasztia minden egyes uralkodójának hatalmát úgy fogták fel, hogy őt közvetlenül Isten ültette trónra, azaz koronázta meg (bogovencsannij car), tehát a cár közvetlenül tőle, és nem a nép vagy az egyház, illetve valamely intézmény konstitutív közvetítése által bírja hatalmát. Ez a meggyőződés tükröződik az álcárok fellépésével tarkított, az ún. zavaros időszakot lezáró új uralkodó, Mihail Romanov trónralépését tálaló hivatalos dokumentumban, Mihail 1613-as megerősítő iratában. A forrás a következőképpen írja le és értelmezi a régi dinasztia kihalását (1598) és az új uralkodónak a Rurikidákkal való rokonságát, továbbá az uralkodó zemszkij szobor (országos tanácskozó gyűlés) által történt megválasztását, végül pedig Mihail ódzkodását attól, hogy elfoglalja a trónt...
 

Ismertető:

A trónöröklés kérdésének manapság kevés országban van aktualitása Európában, minthogy a 20. század a monarchiák hanyatlását hozta. A koraújkorban azonban éppen a monarchikus államforma volt az általános, a trónutódlást pedig alapvetően meghatározta az, hogy miként gondolkodtak egy-egy országban a politikai hatalomról. Oroszország mindig is különlegesnek számított, mindkét tekintetben. A 17. század elejétől időről-időre álcárok léptek fel, az oroszok számára pedig a cári hatalom sokkal többet jelentett annál, mint amit a 17. századi királyok előszeretettel hangoztattak: nevezetesen, hogy hatalmukat Istentől kapták. Miben állt a 16-17. századi cári ideológia lényege, és milyen változásokat hozott a „reformer cár”, Nagy Péter uralkodása a trónöröklés és a hatalomfelfogás terén? Milyen eszközökkel kommunikálta ezeket Péter az alattvalók felé? Ezekre a kérdésekre ad választ a szerző legújabb könyvében. Sashalmi Endre (1964) a Pécsi Tudományegyetem Középkori és Koraújkori Történeti Tanszékének professzora, kutatási területe a koraújkori európai államfejlődés és politikai gondolkodás, különös tekintettel Oroszországra. E témákban számos tanulmányt publikált magyar nyelven illetve külföldön is. Két legutóbbi könyve, A nyugat-európai államfejlődés vázlata (2006), valamint a Font Mártával társszerzőként jegyzett Állam, hatalom, ideológia. Tanulmányok az orosz történelem sajátosságairól (2007) című kötete szintén ezeket a kérdéseket tárgyalta.

olvasói vélemények
  • Még nem érkezett hozzászólás!

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

Hasonló termékek

Copyright © 2009 - 2017 Adamo Books Kft.

OTP Bank - Általános ügyféltájékoztató