James leült vele szemben, elővette jegyzetfüzetét és körbenézett a helységben. A díszes berendezés jó ízlésről árulkodott, mégis kísérteties csend ült a házon. Mrs. Thurman az egyiksarokban állt fekete ruhában, mint egy bábu, mozdulatlanul és figyelte az asztalnál ülőket.Thurman megköszörülte a torkát és elővette a pipáját. A sheriff figyelmét nem kerülte el, hogy a gazda nem vette le a kesztyűjét, miközben elkezdte megtömni a pipát.
- Nos, gondolom, az idegenről akar kérdezni.
- Voltaképpen minden érdekel, ami aznap és másnap történt. - Thurman hideg tekintettel meredt Jamesre, aki csak néha pillantott fel jegyzetelés közben.
- Azt hiszem, magam sem tudom pontosan, mi történt.
Délután érkezett az idegen az ivóba, utána meg a fiúk és...
- Mondta a nevét?
- Az idegen? Nem mondta a nevét. Nagyon szomjas lehetett, mert úgy vedelt, mint a gödény. A fiúk is felöntöttek a garatra, gondolom. Amikor kitört a verekedés én hazajöttem.
Outdraw letartóztatta a munkásaimat, meg pár másik fiút, nomeg azt az idegent.
- Találkozott aznap Jack Outdraw sheriffel?
- Nem találkoztunk. Csak másnap láttam, hogy ég a fogda.
Nem tudtam, hogy a sheriff is bent volt, csak miután megtalálták a csillagot.
- Hallott embereket kiabálni a fogdában?
- Csak a tűz pattogását hallottam, bizonyára megfojtotta őket a füst addigra már.
- Úgy gondolja, az idegen gyújtotta a tüzet?
- A fiúk be voltak zárva, az idegen holttestét nem találtuk, csak a sheriffét, és egy golyó volt a gerincében. Az idegen lőtte le, amikor el akarta engedni, ez bizonyos. És bosszúból gyújtotta a tüzet. De ezt már Warwicknek is elmondtam.