Sárkánysimogatók

ebook

Szerző: Nemere István

Kiadó neve: Adamo Books

Méret: 858 KB

Kiadás éve: 2011

Állomány formátum: epub, pdf, prc

epub ISBN: 978-615-5151-78-1

prc ISBN: 978-615-5151-79-8

pdf ISBN: 978-615-5151-77-4

prc Méret: 264 KB

pdf Méret: 431 KB

pdf Oldalszám: 88

Ára: 450 - Ft

Kosárba tesz Kosárba tesz Beleolvas

Gyuri megállt a házak tövében.
Egyedül volt a szürke betonóriások között. Akármerre nézett, mindenütt falakat látott. Ha felemelte tekintetét, az égnek is csak egy kisebb darabját látta. Lakótelepen volt.
Gyuri már négy éve lakott itt, hát arra is rájött: itt soha nincsen csend. A nagy házakban mindig van valaki otthon, a lépcsőházban, az udvaron mindig jár valaki. Reggel vagy délben, este vagy éjszaka. Egyszer felébredt éjjel – vagy talán már hajnal felé járt az idő – és a sötét háztömbök némelyike ablakok sárga négyzet szemével nézett vissza rá. Azóta tudja, hogy éjjel sem alszik mindenki, itt-ott akkor is ég a lámpa. Sok ember sokféle életet él ugyanott.
Gyuri utálta a nagy szürke házakat. A vakáció alatt mégis mindennap bejárta az egész telepet, elment minden ház mellett. Volt rá elég ideje, hogy mindent jól megnézzen. Szerette tudni, mi történik körülötte. Úgy látszik, ma sem jött hiába – valami magára vonta figyelmét. Az egyik kapu előtt valami fehér-feketét vett észre. Mozdulatlan folt? A fiú kíváncsian közeledett. A folt akkor ránézett és megcsóválta a farkát.
– Kutyus – mondta Gyuri. A gyerek tizenegy éves volt és már régen kinőtt abból a korból, amikor az ebeket „kutyusnak” vagy „kutyulinak” nevezik; de erre az állatra csak ez a szó illett. Talán azért, mert az egyik füle lelógott, a másik viszont erélyesen felállt és jobbra-balra „radarozott”. Kicsi volt és vékonylábú. Három lába fehér volt, a bal hátsó pedig egészen fekete, akár a korom. Meleg barna szemével nézte a közeledő gyereket. Gyuri látta, hogy fél. Az a kis mozdulat, amellyel felállt volna, futott volna…
– Bántottak, ugye? – kérdezte a gyerek, és fölöslegesen tette hozzá: – Tőlem ne félj.
Ezt tényleg nem kellett volna mondania. A kutya is érezte, hogy Gyuri nem bántja. De az óvatosság sohasem árt – ez is benne volt a szemében. Farkával ismét legyezett kettőt. Gyuri lassan jött közelebb, megállt az állattól par méterre, leguggolt:
– Bántottak és elkergettek. A volt gazdád biztosan a város túlsó végén lakik. Autóba tett, eljött veled erre és kidobott a sarkon, igaz? – Gyuri mindig úgy beszélt az állatokkal is, akár az emberekkel. Nem is tudott másképpen.
A kutya bizakodva csóválta a farkát. Úgy látszik, ő is ismerte az embereket. Sejtette, ebből a találkozásból nem lesz baj. Mostanában annyiszor megütötték, elkergették, követ is hajítottak utána… Sötéten, de reménykedve csillant a két szeme.
– Itt várj! – a gyerek felszaladt a lépcsőn. Ebben a házban lakik Anni, Panni barátnője. A kislány maga is szokott segíteni édesanyjának a főzésben. Vagy ezzel csak dicsekedett? Mindegy, ha itthon van, a kutya már nem hal éhen.
Elég volt finoman megérintenie a csengőt, az ajtó közepén a keskeny kisablak máris kipattant:
– Hej! Te vagy az?
– Nem én vagyok. Valaki egészen más áll itt – viccelt Gyuri. Anni olyan soványka volt, talán kifért volna a kisablakon. De Gyuri most nem vesztegette az idejét ilyen gondolatokra:
– Kóbor kutya vár odalenn. Éhes. – közölte tömören, akár egy távirat. Anni nem csodálkozott. Mióta a környékbeli gyerekek összebarátkoztak a telepen – a legtöbben csak a télen költöztek be ide a legszélső, újabb házakba – Gyuri nem először jelentkezett az ajtó előtt hasonló ügyben. Anni hát elment a konyhába. Gyakorlott mozdu-lattal tört le egy kenyérdarabot, jól megforgatta a tegnapról maradt sült kacsa zsírjában. Kis töprengés után egy szárnydarabot is melléje fogott, az egészet papírszalvétába tette és visszament az ajtóhoz:
– Nesze. Délután a fa alatt?
– A fa alatt. Kösz – és a fiú lecsattogott a lépcsőn. A földszinten majdnem kiesett szandáljából, mert hirtelen fékeznie kellett. Egy férfi bukkant fel az üvegajtó mögött. Magas volt és sovány, komor arccal pillantgatott jobbra-balra. Fekete nadrágot és zakót viselt, pedig elég meleg volt ilyenkor nyáron. Odakünn tűzött a nap. A férfi kopott aktatáskát szorongatott és a lakónévsor elé állt. Sokáig fog ott állni, tudta Gyuri...

Ismertető:

A mai modern lakótelepeken élő és játszadozó gyerekeknek olykor nem csak mulatságos, de nagyon komoly kalandjaik is vannak, sőt, kisebb tragédiáknak is részesei lehetnek. A szerző egy ilyen - szerencsére jól végződő - történetet mesél el a kis kötetben.

 

olvasói vélemények
  • Még nem érkezett hozzászólás!

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

Mások ehhez vásárolták
Hasonló termékek

Copyright © 2009 - 2019 Adamo Books Kft.

OTP Bank - Általános ügyféltájékoztató