Idegenek a szomszédban - A Naprendszer titkai

Még néhány titok

Olyasmit is felfedeztek ott, amire aztán végképpen nem számított senki. Ilyen például a köd.

Már Schiaparelli is észrevette, de felhőnek vélte. Jogosan képzelte úgy, hogy míg a bolygó egyik felén igen nagy a hőség, a másikon meg folyton fagy uralkodik - a kettő között a fizikai törvények értelmében valamiféle légköri áramlásnak kell léteznie. Ma már tudjuk, hogy a Naptól megvilágított, mi több, serpenyőként megsütögetett felülete kiterjed a bolygó kétharmadára. De mindez még nem magyarázza a ködöt. Willy Ley is sokat töprengett a dolgon, tanúsítja ezt Watchers of the Sky (Égfigyelők) című műve. Bizony ez a hőmérsékletingadozás mindenképpen meghaladja a nálunk tapasztalható értékeket. A legújabb, szigorúan tudományos mérések szerint amikor a Merkúr legtávolabb jár a naptól, a megvilágított felén +205 Celsius fok hőség van. Amikor pedig közelebb jön a csillaghoz, a hőmérséklet eléri a +437 Celsius fokot is. de ezek az értékek folyton változnak, mert ahány mérés, annyiféle eredmény. Akad olyan csillagász, aki szerint a szélső érték a napos oldalon eléri a +600 Celsius fokot, az árnyékos oldalon pedig a mínusz 180-at.

Mások már ezen is csodálkoznak, mert azt állítják, ha egy bolygó ilyen furcsán mozog, akkor a felszínén sehol nem képes összeállni annyi gáz, amennyi kell ahhoz, hogy köd alakuljon ki...

Ismét mások azt állítják, köd csak akkor keletkezhet, ha van víz a felszínen. Nos, olasz és más csillagászok radarmérésekkel havat véltek felfedezni a Merkúr sarkvidékein.

Ahhoz, hogy emberek éljenek a Merkúron, kellemesebb hőmérsékletre, vízre lenne szükségük. És még valamire:egy mágneses védőburokra, amilyen a Földön is van: Ez védi meg a biológiai élőlényeket a káros kozmikus sugarak, konkrétan a Napból áradó gyilkos sugárzás, a napszél hatásaitól.

Így tudták sokáig. De aztán a Mariner-szonda megállapította, hogy a bolygónak van mágneses tere! Mi több, legyen a Merkúr bármilyen kicsi is a Földhöz képest - a földinél nagyobb vasmaggal rendelkezik! Márpedig ez és a bolygó forgása együttesen hozzák létre a mágneses védőernyőt. (A vasmag és a bolygó külső része nem egyforma sebességgel forog, a súrlódás pedig mágneses erővonalakat, mezőket kelt.) A Merkúron ez a vasmag nagyobb, mint a mi Holdunk, sőt a bolygó egész tömegének nyolcvan százalékát teszi ki. Ebből egyesek meg arra következtettek, hogy ekkora vasmag nem is jöhet mozgásba, tehát nincs forgása, súrlódása, ergo mágneses tér sem lehetséges.

Nos, tudjuk, hogy mégis van - csak éppen azt nem értjük, honnan? Hogyan? Fel nem fogható a dolog. Egyesek valamiféle ősi maradvány-mágnesességet tételeznek fel - ezt kevesen hiszik. Ha viszont létezik ez a tér, akkor mi okból bombázza a napszél a bolygó felszínét oly pusztító módon? Mert a kutatók jelenleg ezzel magyarázzák azt, hogy a bolygón minden kőzet felső rétege már szinte porrá omlott. Mert a napszél bombázza, állítják.